Nemzeti Szálloda (Szolnok)

Fodor Dániel 1890-es évek elején a református egyház Molnár (ma Szapáry) utcai telkét megvásárolta, hogy szállodát építsen. Az elklektikus épület tervezésével Kocsis Lajos aradi műépítészt bízta meg.

 

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A szálláshely 1895-ben nyitotta meg kapuit. Kényelmet szolgáló modern gőzfűtéssel és villanyvilágítással, ami világvárosi luxust biztosított abban a korszakban.

Szolnok

(Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára)

A kétemeletes, klingerttégla borítású épület főhomlokzatát közepén egy nagyobb és a két szélén egy-egy kisebb előugró falazat tagolja. Az épület földszintjén helyezkedett el az 500 főt befogadó étterem a konyhával. Mögötte a belső udvar, amely kerthelyiségként működött körbefutó üvegezett folyósókkal. Ezen lehetett eljutni a bálterembe. Ezt később a Nemzeti Mozgó moziteremként használta.

Az utcai rész jobboladlán volt az 500 vendéget befogadó kávéház, amelynek falát velencei tükör borította. Fénykorában nagy forgalmat bonyolított a kávéház. Az átutazó vendégek között írók és művészek is megfordultak a falai között, emellett a szolnokiak kedvenc törzshelye volt.

A második világháborúban szovjet hadikórház létesül az épületben.

A kávéház 1949-ben bezárt. A belső berendezését eladták. Az üres helyiségekbe átmenetileg a rendőrség költözött. 1953-ban pedig étteremmé alakították. 

A szállodát az államosítás után a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat üzemeltette. Az 1971-ben azonban bezárt. Az épület földszintjén a Nemzeti Tallinn étterem várta vendégeit 1975-től. Az egykori bálterem helyén pedig a Vörös Csillag Filmszínház üzemelt.

A Nemzeti Szálloda tulajdonosai a szolnoki (1922. október 30.), majd a budapesti (1922. október 31.) keltezésű engedélyükkel hozzájárultak a díszterem mozi céljára való átalakításához. 1948-ban államosították, Vörös Csillag lett a filmszínház neve és a a Szolnoki Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette. A Vörös Csillag Filmszínház bérleti jogára pályázatot írtak ki a rendszerváltás után. Ezt a megmérettetést a Tisza Mozi kft. nyerte, így, a régi névvel, a Nemzeti Filmszínház bérleti joga újra magánkézbe került. 2002. január 5-én 80 éves folyamatos szolgálat után egy ingyenes búcsúelőadásra várták az érdeklődőket a bezárás előtt.

1989 végén a földszinti részt, a zárt udvarral egütt a Budapest Bank vásárolta meg. Napjainkban a korhűen felújított épületrészben a Raiffeisen Bank szolnoki fiókja található.

Forrás:

Ezért nyílik meg csak április elején a szolnoki Népbüffé. Szolnok Megyei Néplap, 1953.02.21.

Feloszlatjáka „Lordok Házát“ Újjászületik a szolnoki Nemzeti Szálló. Szolnok megyei Néplap, 1962.08.08 

Kaposvári Gyula: Nevezetes épületeink. Néplap, 1990.01.30.

Szathmáry István: Fény és árnyék a Szapáry úti palota vöröstéglás falai között. Új Néplap, 2010.04.01.

Szolnok Megye Tanácsának Közlönye, 1972 

Tiszai Lajos: Az eltékozolt örökség. Jászkun Krónika,1998.07.04.

Varga Attila: A szivarfüst ölelő vigasza. Magyar Nemzet, 2015.03.07.