Sípos István Lajos Kunszentmártonban 1881. augusztus 10-én született, iparos családban. Kőműves-mestervizsgát tett, és 1901-ig Kunszentmártonban, többek között édesapjánál dolgozott. Rövid időre megfordult Nagyváradon is, majd 1905 után Szolnokra költözött. 1908. június 19-én minősítették Budapesten az építőmesteri teendők önálló teljesítésére és vezetésére, s negyven éven át építőmesterként, majd építési vállalkozóként tevékenykedett.

Saját vállalkozását, a „Sipos István építőmester” céget 1911. május 17-én jegyezte be a Szolnoki Kir. Törvényszék. Idővel lett egy téglagyára is, melynek termékeit az Sl monogramról, illetve Sipos feliratról lehet megismerni, továbbá egy malmot is üzemeltetetta városban. 1923. szeptember 1 1-jén a Vártemplomban vettefeleségül hubai Hubay Arankát,Szolnok hajdan nagynevű polgármesterének unokáját.okáig volt virilis képviselő avárosi közgyűlésben, mint anévjegyzékbe vett, legtöbbadót fizetők egyike. A visszaemlékezések szerint vállalkozóként mindent megtett a munkásaiért, korát messze megelőzően gondoskodott róluk, például télen álláspénzt fizetett - ami akkoriban egyáltalán nem volt szokás -, és szükség esetén kölcsönnel is segítette őket. Nem véletlenül szerették őt annyira, hogy amikor 1949. július 5-én elhunyt Szolnokon, a Szentlélekt emplom altemplomában saját pallérjai vakolták be a kriptáját. Sipos István saját, ma is álló Templom úti lakóházának kivitelezése mellett sok esetben másokkal együtt dolgozott a Szapáry úti és a Szabadság téri Bartha-paloták, a szolnoki Cukorgyár, a temetői Szentlélektemplom, Ehrlich Adolfné Szapáry úti bérházának, a törökszentmiklósi volt Petőfi Sándor Általános Iskola, a Bábaképző, a kórház több épületének, a később Hatvanas épülete néven ismert cukorgyári nyugdíjintézet bérpalotájának építésén is. Részt vett a Szolnoki Törvényszék emelet-ráépítésében, a szolnoki színház felújítási munkáiban, a Kádár Cukrászda emelet-ráépítésén, valamint az 1919-ben felrobbantott Tisza-híd javításában egyaránt.

Forrás:

Szathmáry István: Sipos István. Szolnoki Grátisz, 2016.10.14.