A kastély 1830 körül épült klasszicista sítlusban a tulajdonos, Orczy György megbízásából, Zofahl Lőrinc tervei alapján. A kastély az 1800-as és 1900-as évek fordulóján cserélt először gazdát, amikor Orczy Andor eladta gróf Dessewffy Emilnek, mivel elkészült az Orczyak új rezidenciája a Szarvashalom körüli ligeterdő területén.
A szobrot 1971. május 23-án a helyi Rózsafüzéresek állítatták Szent István király születésének ezredik évfordulója tiszteletére.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
A település közelében a német tankok és a keletről előrenyomuló szovjet csapatok között állófront alakult ki 1944 őszén. Besenyszög légi, tüzérségi és gyalogos támadást is kapott. A helyiek az általuk készített óvóhelyekre menekültek. 1944. november 7-én a településre érkező szovjet csapatokat a Jászladányt védő német tüzérség több hullámban lőtte. A helyi hadműveleteknek kevés számban, de voltak polgári áldoztatai és több épület megrongálódott. Az elesett szovjet katonákat a Hősök kertjében és magánházak kertjében temették el.
A nemességet III. Károly 1722. évi november 27-én adta Cs. András, Ferencz, István és Imre és Ferencz fia János részére. Ferencz szentiváni lakos 1724. évben a nemesi investigatiókor igazolja nemességét. A nemességszerző Imrétől és Szabó Erzsébettől született Bessenszögön [Besenyszögön] 1726. évben Ferencz, ettől és Tóth Magdától 1758. évben Imre, ettől és Fejér Máriától 1811. évben Károly táblabiró és ügyvéd, a ki 1844. évben a vármegyétől testimonialist kapott.
(1844. jkl. 126. sz. 141.
szeredi, ny. közs. főjegyző * 1865. Tiszavárkony. Régi nemesi család sarja. Jegyzői vizsgát Egerben tett. Tiszanánán volt gyakornok, majd s. jegyző, Tiszafüreden járási írnok, 1890-től Besenyszögön a. ü. jegyző, 1894-től Tiszasülyön vezető jegyző, 1896-tól Nagykörűben főjegyző, 50 évi szolgálat után 1934-ben vonult nyugalomba. - Felesége: Kientzl Berta, gyermekei: Margit (Schaall Gyuláné), Aranka (dr. Mártonfy Istvánné), József (dr. p. ü. fogalmazó) és Irén.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.
Dr.