A Hősök terén áll az 1803-ban emelt késő barokk szobor, melyet Vágó Ferenc városi tanácsos emeltetett. Az oszlopon álló Szentháromság szobor lábainál két kis angyalalak látható. A díszesen tagolt alapzatán elhelyezett domborművön "Gábriel főangyal üdvözli a Boldogságos Szüzet".

Forrás:
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

A műemlék jellegű barokk szobrot 1772-ben Dósa Pál jász kapitány építette a saját háza előtt. Az eredetileg lépcsőkkel ellátott talapzaton a makkfalvi Dósa család nemesi címere látható. A talapzatra helyezett magas oszlopon Mária glóriás alakja. A szobrot díszes vaskerítés fogta körbe, négy sarkán szegletkővel.

A Damjanich utcában található klasszicista lakóépület 1820 körül épült. Beöthy Miklós közbirtokos, királyi táblai ülnök építette egy gyöngyösi építésszel. A ház alaprajza a klasszicista kúriák beosztását követte. Az utcafrontra három nagyobb lakószoba, a hátsó traktusban pedig két kisebb szoba és a kiszolgáló helyiségek kerültek. Az épület bejárata a kert felé néző négy dór oszlopos tornácról nyílt. A kúria alatt dongaboltozatos, háromszakaszos pince is helyet kapott. A főhomlokzat 1-2-1 tengelyű.

A Hősök terén álló római katolikus templom műemlék. A baloldali gótikus torony alsó része a támpillér kőtáblájának felirata szerint 1493-ból való. Braun Sebestyén építette a torony alsó felső részét, valamint a másik tornyot 1746-ban és 1743 és 1759 között ő végezte a barokk templom bővítését is. Rábel Károly gyöngyösi építész és Homályossy Ferenc szolnoki kamarai ácsmester az egyhajós, három boltszakaszos templomot kereszthajóval bővítette 1825 és 1828 között.

Vágó Pál festőművész Jászapátiban született 1853. június 6-án. Szülei literáti Vágó Ignác nádori táblabíró, jászkapitány és Antal Terézia. Münchenben és Párizsban folytatott festészeti tanulmányokat. Nagyszerű rajzkészsége prtréiban és zsánerképein is megmutatkozott. Az 1890-es években, a millenáris ünnepségeknek köszönhetően igen foglalkoztatott alkotó volt.