A jászapáti temetőben található műemlék jellegű papi sírkő 1779 után készült. A volutás alapzaton lévő R. P. betűk a latin nyugodjék békében rövidítése. A talapzaton díszesen faragott kőkereszt látható korpusszal. A kereszt-szárak végén és tövén lévő rokokó angyalfejek és középen a Mária-szobor gazdagítják a sírkő plasztikáját. Az évszázadok alatt a kő pusztulása miatt az elhunyt nevéből csak egy-két betű olvasható. Valószínű azonban, hogy Littkei Máté jászapáti plébános sírja felett áll, aki 1783-ban hunyt el.

Jászapáti 1759-ben kialakított köztemetőjében 1773-ben építették meg a kálváriát barokk stílusban. A műemlék jellegű szakrális építményt 1809-ben és 1846-ban is megújították. Domb hiányában épített golgotára emelték a kálváriát. A golgota közepén kialakított fülkében egy kisebb oltár található. Kétoldalt íves lépcsősor vezet a kálváriához, ahol a két lator közötti kereszten Krisztus alakja látható. Krisztus lábainál a fájdalmas Szűz Anya szobra áll János evangélista és Mária Magdolna szobrai között.

A barokk stílusú, műemlék jellegű kápolnát 1740-ben építették az 1739-es pestis emlékére. A település szélén, a Heves felé vezető út mellett eredetileg egyedül álló kápolna köré alakították ki a temetőt 1759-ben. A kápolna szentélye félkör alakú, a hajó csehboltozatos.

Képeslap

Jászapátin 1956. október 26-án a gimnázium nagytermében a megyei pártbizottság vezetői gyűlést hívtak össze Kökény István, a járási pártbizottság titkára elnökletével. Megalakult a helyi Munkás-Paraszt-Katona Tanács. Az MPKT elnökségi szervezetében Kökény István, Fehér István, Bolvári Ödön, Ádám János, Csikós Pál, Szigetvári János és Jakab János vett részt. A forradalmi erők létrehozták a forradalmi tanácsot és 1956. október 27-én a tömegtüntetést szerveztek. A szovjet emlékműhöz vonultak és ledöntötték.

Az 1944. novemberi harcok során elesett szovjet katonákat ideiglenesen a huszárszobor két oldalán lévő parkban temették el. Sírjaikat piros fejfák jelölték.