Egyházi iratok tanúsága szerint a Szent Imre halmon már a 18. század közepén állt egy fakereszt. Bori Mihály jászberényi gazda 1804-ben úgy végrendelkezett, hogy eladott földjei árából a Szent Imre halmon kőkeresztet állítsanak. 1810-ben készült el az un. Bori-kereszt. A tanyai lakosság halottait, főként a kereszteletlen kisgyermekeket, a közelben lévő kereszt mellé temette. E kialakult temetkezési szokást a helyi tanács betiltotta a 1862-ben. Nem ismert azonban, hogy a határozat után még hány új sírhant domborodott a tanyák közti keresztek körül.

A Szelei út végén lévő Vásártér mellett található kőkereszt nem szerepel az 1879. évi egyházi leltárban, tehát később állíthatták az egykori Tukacs tanya területén. 2008-ban helyi kezdeményezére és adományok segítségével Szabó Csaba kőszobrász felújította a kőkeresztet. A felújított feszület talapzatán olvasható felirat: "Dicsértessék a Jézus! Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot. Isten dicsőségére felújítva a Nagyboldogasszony Főplébánia hívei és a város támogatásával az 2008. esztendejében."

Faragó László helytörténeti kutató a jászberényi Római Katolikus Plébániához tartozó templomok, kápolnák, szobrok, keresztek és temetők ingó és ingatlan javainak 1879. évi leltári jegyzőkönyvét tanulmányozva talált adatot a Kovács (ma Kossuth) utcában álló kőkeresztről. A hagyomány szerint a keresztet Koncsek Pál templombíró állíttatta 1700-ban, és e kereszt tövében imádkozott II. Rákóczi Ferenc. Az 1960-as évekig itt álló vadalmafát ezért a helybéliek Rákóczi-fájának hívták. A legendát tovább erősítette, hogy a feszület lábazatán az 1700-as évszám olvasható.

A hatvani út végén áll az úgynevezett Kolos-híd szomszédságában az 1896-ban emelt feszület. A Jézus szíve plébánia híveinek anyagi támogatásával újult meg a szakrális emlékmű 2007 májusában.

Forrás:
Faragó László: Megújult kőkeresztek = Berényi Kármentő 14. évf. 2. sz. (2007. december) 5. p.