Faragó László helytörténeti kutató a jászberényi Római Katolikus Plébániához tartozó templomok, kápolnák, szobrok, keresztek és temetők ingó és ingatlan javainak 1879. évi leltári jegyzőkönyvét tanulmányozva talált adatot a Kovács (ma Kossuth) utcában álló kőkeresztről. A hagyomány szerint a keresztet Koncsek Pál templombíró állíttatta 1700-ban, és e kereszt tövében imádkozott II. Rákóczi Ferenc. Az 1960-as évekig itt álló vadalmafát ezért a helybéliek Rákóczi-fájának hívták. A legendát tovább erősítette, hogy a feszület lábazatán az 1700-as évszám olvasható. Azonban látható, hogy a felirat átfestésekor a korábban megkopott eredeti kilencest írták át tévedésből nullává. A két nulla formája és dőlése erősen eltér egymástól. Ezt támasztja alá a jegyzőkönyvben álló adat, amely szerint Kalocsai Szabó Pál 1790-ben állíttatta az utcában álló kőkeresztet. A mellette álló haranglábat pedig az utca lakói emeltették. 1868. július 26-án szentelték fel. 1916-ban azonban hadi célokra a hadsereg begyűjtötte ezt a kis harangot is. A napjainkban látható harang 1922 tavaszán készült, amely Slezák László fővárosi harangöntő munkája.
A keresztet 2000. augusztus 15-re újíttatta fel Farkas Mátyás apát. Jelenleg a Szent István ház mögötti területen áll. A kereszt talapzatának bal oldalán a millenniumra felállított emléktábla olvasható: "Ezen kereszt tövében imádkozott II. Rákóczi Ferenc az úrnak 1704-1706-1710. évében. újra állítva megváltásunk 2000 éves jubileumára". A kereszt jobb oldalán 2002. május 12-én avattak új emléktáblát, amelyen a felújító apát és a Mithrász Egyesület neve mellett Gaál Áron költő sorait találjuk: "Akit az égben / vezérnek ítélnek, / Ha nem akarja is, sorsa lesz egy népnek / fölfele hulló / csillaga"

Forrás:
Faragó László: 1989 után állított emléktáblák Jászberényben, II. rész = Berényi Kármentő 11. évf. 1. sz. (2004. július) 6. p.
Faragó László: A legenda és a valóság? = Berényi kármentő 14. évf. 2. sz. (2007. december) 3. p.