Szolnokon a Széchenyi lakótelepi iskolaépület 1986-1988 között épült. Az épület két tervezői Reszler Antal és Kálmán Ernő, a Keletmagyarországi Tervező Vállalat munkatársai. A belsőépítész Sztana Béla, a statikus tervező Gaál Józsefné volt. A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat emelte az épületet.
Az iskolaépület tervezésénél alapkövetelmény volt, hogy az épület-együttes két önálló 12 tantermes iskolából álljon úgy, hogy közösen használhassa a 600 adagos konyha-éttermet, könyvtárat és a majdan megépülő tornatermet. Ezért az iskola két egymásra merőleges kettős kereszttengelyre és egy nagy aulára szervezett. A kelet— nyugati irányban a konyha, és a könyvtár, valamint a tantermi szárny között belső udvarok helyezkednek el. Az északi irányban épülhet meg a tornaterem, előtte szintén belsőudvarral.
Szerkezete hajdúváz, a hozzá tartozó alrendszerekkel, a szükséges helyeken monolit vasbeton. A pillérállások 3x6 méteresek, fölöttük kazettás födémpanel, a tornateremnél 3x18 méteres állások felett „TT" panel van. A földszintes oldalszárnyak között a végeken az emeletes tömegű könyvtár, tornaterem és konyha van. A létesítmény középen megemelkedik. Az emeletes, visszahúzott bejárati előcsarnok aula részt, két oldalt a földszintes hosszirányú tömegekre merőlegesen épített tantermi szárnyak határolják, melyek előre ugranak. A tantermi szárnyak, valamint az emeletes tömegek felett felülvilágítók vannak.
Az egyik szárnyban 1987 szeptemberében az Ecseki úti Általános Iskola (utóbb Eötvös József) kezdte meg működését, majd egy évvel később, 1988. augusztus 31-én adták át a Herman Ottó Általános Iskolát a tanulóknak.
A demográfiai adatok változása miatt a két iskolát összevonták 2005-ben. Napjainkban a Szent Györgyi-Albert Általános Iskola működik az épületben.
Forrás:
Reszler Antal: Általános Iskola, Szolnok. Magyar Építőipar (1989/1-2.)