Helyismereti wiki oldalak
Pantó Imre
sörkereskedő * 1905. Tiszaföldvár. Középiskolát végzett Mezőtúron, posta s. tiszt volt, 1924 óta önálló sörkereskedő. A Magyar király-szálloda, a Tiszavidéki hengermalom és az Apolló mozgó vezetője, az Ifjúsági önképző egyesület tagja. - Felesége: Molnár Ilona.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Anonymus-szobor (Szolnok)
Ligeti Miklós szobrászművész, a Szolnoki Művésztelep egykoi alkotójának egész alakos szobra 1903-ban került kiállításra a kolónia parkjában. A névtelen jegyző alakját a kormány felkérésére készítette el a művész, amely eredetije a fővárosi Városligetben, Vajdahunyad vára mellett látható.
Képeslapok
Az I. világháborút követő tiszai harcok, a román bombatámadások elpusztították a művésztelepi szobrok javarészét.
Forrás:
Kaposvári Gyula: Művészportrék, szobrok a Szolnoki Művésztelepen. Szolnoki Közélet (1983.09.): 21-22.
Kaposvári Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984.
Gergelyffy Géza
1889-ben Aradon született. Egyet. tanulmányait Bpesten, Tübingenben és Genfben végezte. 1911-ben államtudor, 1912-ben jogtudor lett, még ez évben igazságügyi szolgálatba lépett. Mint jegyző működött a szolnoki, erzsébetfalvai és besztercebányai kir. törvényszéknél, illetve ügyészségnél. 1918 novemberében utolsónak neveztetett ki valóságos kir. ügyésszé a pancsovai kir. ügyészséghez, de a szerb megszállás miatt ez állását el nem foglalhatta s ezért a kalocsai kir. ügyészséghez.
A Független kisgazdapárt elnöke, megyei pártigazgató. A háború előtt a néhai Horthy Szabolcs elnöklete alatt működő Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületben illetve annak szolnokmegyei osztályában, mint titkár agilis tevékenységet fejtett ki. Élénk részt vesz a szolnoki ref. egyház életében, melynek presbitere, ügyésze és gondnoka. Ügyésze a szolnoki Legeltető társulatnak is. Kisebb jogi dolgozatain kívül 1915-ben megjelent Bevezetés a jog- és államtudományokba c. könyve.
Felesége: ''pancsovai Graff Irén'', 3 gyermeke van.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Tóth Tamás (1893-1941)
Dr. Tóth Tamás 1893. július 6-án született Szolnokon. Szülei nemes Tóth Csongor Mátyás takarékpénztári igazgató és Brisztella Anna. Testvérei: Tóth Tibor gépészmérnök, Tóth Tihamér (1889-1939) veszprémi püspök és Tóth Tivadar (1892-1972) iskolaigazgató, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányai után Budapesten jogot végzett. Az 1. világháborúban tüzérhadnagyként harcolt szerb, albán, orosz és olasz harctereken. 1918-ban lépett Szolnok szolgálatába, mint aljegyző. 1919 májusában fegyveresen részt vett a kommün elleni harcokban. A vörösök elfogták és a forradalmi bíróság elé állították, azonban sikerült megszöknie. A kommün után a Keresztény Nemzeti Párt helyi szervezője volt. 1920-tól városi tanácsnok lett. 1921-ben főjegyzővé nevezték ki. 1925 és 1938 között töltötte be Szolnok polgármesteri címét. A szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló és városi fürdő, a tárház létesítése, a színház átépítése, a hőforrás fenntartása nevéhez fűződik. A modern városigazgatás minden ágában országosan elismert szakember. Szolnok rohamos fejlődése, a mai Szolnok kialakulása az ő elgondolásainak és munkásságának eredménye. Közegészségügyi, pedagógiai és városfejlesztési politikája széleskörű elismerést és közszeretetet biztosított számára. 1935 végén egy sikkasztási ügyben indult nyomozása, amely a városvezetés tisztikarát is érintette. Habár a felelősök ellen nem indult büntető eljárás, a polgármester a közvélemény nyomására lemondott.
Forrás:
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Nepomuki Szent János-szobor (Fegyvernek)
Fegyvernek-Szapárfalu egyik legrégibb műemléke a 4. számú főút mellett álló Nepomuki Szent János-szobor, amelyet 1775-ben állítottak a "vízenjárók" védőszentjének tiszteletére. A szobortalapzat barokkos tagolású és díszítésű, háromszög alaprajzú, melyen dús redőzetű ruhában Mária látható a kisded Jézussal. A szoborcsoport feletti építmény szintén háromszög alaprajzú. A téglafal teteje zsindelyfedésű sátortető. A csehsüveg boltozatot kosáríves hevederek hordozzák.
1945 után a műemlék alatt lévő föld a helyi termelőszövetkezethez került. A rendszerváltást követő földosztás során a földterülettel együtt a szobor is magántulajdon lett. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felvette a kapcsolatot a tulajdonossal. Azonban sem a kisajátításnak, sem pedig a műemlék karbantartására vonatkozó kötelezettségnek nem sikerült érvény szerezni.
Forrás:
Ráday Mihály: Szobrok, keresztek, kálváriák. In: Új városvédőbeszédek. Budapest, 2001 pp. 750-753.
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
Tapasztó: Nepomuki Szent János esete a kárpótlással. Jászkun Krónika (1996.08.14.): 1, 3.
Lázi László
1912-ben született Szelevényen. 1937-től dolgozott könyvkötőként. A Verseghy Ferenc Könyvtár kötészetének vezetője volt. 1963-ban Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott és 1974-ben Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült.
(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Forrás:
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002.
Erődy-Harrach Tihamérné Keppich Gabriella
dr.-né, földbirtokos * Tiszabő. Édesatyja. Keppich Emil és első férje, szelevényi Haraszty Károly földbirtokosok voltak. Első férje 1915-ben hősi halált halt, második férjével 1920-ban kötött házasságot. Földbirtoka 1086 hold, modern felszereléssel; 39 állandó cselédet, 100 időszaki munkást és 45 pár aratót foglalkoztat. - Fiai: szelevényi Haraszty Károly és Gábor.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Molnár József (1872-?)
kelmefestő és vegytisztító m. * 1872. Kunmadaras. 1902-ben szabadult fel, 1906 óta önálló, üzemét 1912-ben villany- és nyersolajmotorral szereltette fel. - A 32. tüz. e. kötelékében harcolt a szerb fronton. - Az Ipartest., Iparoskör, Méhész kör tagja. - Felesége: Fagyal Eszter, gyermekei: József (orvos) és Ilonka.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Horváth Sándorné Fülöp Ilona
Fülöp Ilona 1935-ben született Jászjákóhalmán. 1964. március 10-től dolgozott a jászberényi Városi-Járési Könyvtárban. Az olvasószolgálat csoportvezetőjeként 1974-ben Szocialista Kulturáért elismerésben részesült és 1986-ban Kiváló Munkáért kitüntetést kapott.
(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Forrás:
Szolnok megyei kitüntetett könyvtárosok albuma. Szolnok, [1980]
Varga Károly (1898-?)
vegyeskereskedő * 1898. Tiszakürt. Gazd. iskolát végzett 1916-ban Csikszeredán; 1919-től Tiszakürtön közs. boradókezelő, 1924-től szeszgyári könyvelő, majd vezető volt. Üzletét 1929-ben nyitotta. - A 32. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton, 3-szor megsebesült, II. o. ez., bronz vit., seb. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Szőke Jusztina.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- …
- nächste Seite ›
- letzte Seite »
English
Deutsch
Magyar