A Göttmajorban (régebben Kunhalom) területén álló műemlék kúria. A kései historizáló stílusú, romatikus formaelemeket is tartalmazó kúriát Gött Zoltán  építette 1920 körül. Az államosítás után a Petőfi Termelőszövetkezet irodáit rendezték be a kúriában, a majorban pedig a gazdasági központot alakították ki. 

A szabadon álló, egyemeletes erősen tagolt kastélyszerű kúria téglalap alaprajzú. Egyenes záródású ablakait kváderes keretelés, sarkait pedig armírozás díszíti. A főhomlokzat két szélén oldalrizalitok lépnek ki a fal síkjából. A baloldali rizalitot szélein és csúcsán vasdíszekkel ellátott háromszög oromzat zárja le, amleyen néyzet alakú ablak nyílik. A jobb oldali rizalit egyemeletes, szélein és csúcsán vasdísszel ellátott háromszög oromzaton kör alakú világítóablak látható. A rizalitok között konzolokon nyugvó tetővel ellátott, díszes vasráccsal övezett terasz húzódik, amelyhez több soros lépcső vezet fel. A bal oldali oldalhomlokzaton vsarácsos lépcsőfeljáróval ellátott ajtó áll vasból készült előtetővel. A jobb oldali oldalhomlokzat jobb szélén geyemeletes rizalit lép ki a fal síkjából, amelyet háromszög oromzat zár le. A hátsó homlokzat két szélén szintén oldalrizalitok. Belsejében a nagyteremben egykor kandalló állt. A helyiségek stukkódízsítése több helyen ma is látható. A kúria hátsó traktusa alatt pince húzódik. Az épületet palatető fedi.

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A kúria parkja fenmnmaradt. Itt található a Gött család síremlék, melyet a Tiszaparti Termelőszövetkezet állított Gött Magda kérésére.

Az 1950-es évek elején több cselédházat és istállót lebontottak. A régi magtár még ma is áll.  Amikor a két helyi szövetkezetet összevonták aaz addigra leromlott állagú kúriaépületet felújították. A renoválás után szálláshelyként és kultúrházként hasznosították. A Göth Fogadóban 6 reprezentatív vendégszobát, társalgót és zeneszobát alakítottak ki, valamint étterme 60-70 tagú csoportok kiszolgálására is alkalmas volt. A fogadó parkjában teniszpálya is volt a megszálló vendégek számára.

1999-ben magántulajdonba került az épület, mely lakóházként funkcionál.

Forrás:

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. Budapest, 2005.