Derzstomaji pusztában felépített kastély dr. Magyary-Kossa Géza nevéhez fűződik. Az épületet az 1900-as évek elején emelték fel a család birtokán. A helyi hagyomány szerint a középkori monostor köveit is beépítették. Az 1930-as évek második felében Nemes János gróf vásárolta meg a birtokot. A 2. világháború után államosították az épületet. Először a helyi ÁFÉSZ. Később a Petőfi Termelőszövetkezet, majd a tiszaszentimrei Aranykalász Szövetkezet irodái kaptak helyet a kastélyépületben. A főépület dohányszárítóként működtették. Az egykori bálteremben a BHG kunhegyesi gyáregységének egy tekercselőrészlege kapott helyet. A pincében borászatot alakítottak ki. 1995-ben magánkézbe került az ingatlan. Az egykori tulajdonos család leszármazottja, Nemes Vince visszavásárolta a kastélyt.

A szabadon álló, földszintes épület U-alaprajzú eklektikus stílusú, neobarokk részletekkel. Főhomlokzata 1-2-2-3-2-1 ablakrenddel, eredetileg váltakozva félköríves és egyenes záródású ablakokkal ellátva. Az ablakok keretelése és a felettük húzódó víelt szemöldök párkányok több helyen még felfedezhetők. A középrész mögött húzódó ablakok félköríves záródásúak, a rizalit két szélén álló 2-2 ablak közül három egyenes záródású. Eredetileg azonban ezek is félkörívesek voltak. A kastélyt manzárdos palatető fedi, amelyen az eredeti, volutás díszítésű bádog tetőablakok ma is megvannak. A kastély bal szárnya alatt pince húzódik.

A kastély melléképületei közül a versenyló-istálló napjainkban is áll. Régen vadaspark és egy mesterséges tó is tartozott a kastélyparkhoz. A főépületet övező szép parkot a csigavonalas ösvényről Csigadombnak keresztelték.

Középen négy oszloppal alátámasztott kiugró középrész, mely felett ívesen kiképzett oromzat áll. Az oromzatban régen a Magyary-Kossa címer volt, a széleken kővázák. A címert azonban a tsz-iroda átalakításakor leverték.

A kastély sarkain kör alaprajzú, két-két keskeny ablakkal ellátott, hagymasisakos saroktornyok állnak.

Az U-alakú udvari homlokzat közepén faoszlopos tornác húzódik, amely két kompozit jellegű, vékony öntöttvas oszlopon nyugszik. A tornác mögött 1+A+5, az osztás, a nylások eredetei keretelése látható.

Belsejében a klasszicizáló ajtók és rokokó jellegű stukkók egy része fennmaradt.

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Csabai István: A kastélyok is állva halnak? Jászkun Krónika (1994.01.19.): 9.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Técsi Zoltán: Kastély, ami a kísérleteknek sem kell. Jászkun Krónika (1994.11.05.): 5.

Virág Zsolt: Magyar kastély lexikon, 6-7. Budapest, 2005.