(pásztói és hasznosi)
Hevesmegye ősrégi családja a Rathold (Rátót) nemzetségből.
Mivel még a XVI. század végén kihalt, megyénk levéltárában alig néhány oklevélben maradt fenn emlékezete.
Nagy Iván (IX. 132.) és Siebmacher (483.) tudomással birtak e család létezéséről, czímerét is közlik, de történetéről2, leszármazásáról nagyon keveset mondanak.
A család őse Domokos tárnokmester fia a Rathold nembelí István, a királyné főlovászmestere és trencséni ispán volt, a ki 1265. évben Ágas várát és a pásztói monostor kegyúri jogát nyerte adományul.
Fiai voltak az 1270-1320. években szerepelt Domokos tárnokmester és nádor, a Pászthóy család törzse, László (Laczk), a Tary család és Kakas a Kazai Kakas család megalapitói. 1395. évben János országbiró volt. Mivel ez egy 1396. évi oklevélen mint Domokos fia szerepel, megdől Nagy Ivánnak azon feltevése, hogy ezen Domokos János országbiró testvére volt.
(1805. év pp. 3295. sz.)
A XV. századból, 1406. évből, csak P. Imrét ismerjük, kinek neje Domoszlói Margit volt. XVI. századbeli adatok alapján pedig az alábbi genealogia volt összeállitható:

1539. évben György fia Ferencz ecsegi, kenderesi és beői birtokát elcseréli a Pálosok tabajdi birtokával, ez utóbbit illetőleg rakai Korniss János ellenmondása mellett. (1753. év pp. 491. sz.)
1588. évben Homonnay István zempléni és ungi főispán és neje enyingi Török Fruzsina P. Gergelytől 500 frt ára bort vettek s ennek fejében zálogba adták neki Átányt és Kürüt.
1592. évben az egri káptalan előtt egyrészről Pászthóy Gergely, másrészről pedig nővérei Klára, Orsolya, Margit és Annától (Szénássy lstvánnétól) származott Szénássy Judit, továbbá Pászthóy János leánya Borbála, végre Pászthóy Zsigmond leányától P. Katalintól (Alaghy Jánosnétól) származott Alaghy Juditnak (Mágócsy Andrásnénak, utóbb Rákóczi Zsigmondnénak) gyermekei Mágócsy Gáspár, Ferencz és Erzsébet szerződést kötöttek, mely szerint utóbb nevezettek a sok viszálynak végét szakitandók Pászthóy Gergely és esetleges fiúmaradékai javára teljesen lemondanak Hasznos, Pászthó, Sóshartyán, Bárkány, Csepketeleke birtokokról oly kikötéssel azonban, hogy ha ő fiúutódok nélkül maradna, a jelzett birtokok reájuk visszaszállanak; viszont Gergely a vadnai birtoknak felét, az úgynevezett "Pászthóy Ferencz részt" nővéreinek és ezek maradékainak, a másik felét pedig, vagyis az úgynevezett "Pászthóy Zsigmond részt" az ezen Zsigmondtól leszármazott Alaghy Judit utódainak engedi át.
Ezen egyezséget 1593. évben II. Rudolf király is megerősitette.
Mivel Zsigmond ágából csak Borbála szerepelt e szerződés megkötésekor, fitestvérei, István és Zsigmond, bizonyára korábban elhaltak.
(1744. év pp. 263. sz. 1805. év pp. 3295. sz. Szederkényi: Hevesm. monogr. II. 265.)
Pászthóy Gergely 1598. évben Kassán Beniczky Márton házában lakott s Hasznoson levő malomhelyét Csépe Demeter, Péter és Gáspár nevű jobbágyainak engedte át használatra. Mivel súlyos beteg volt, az egri káptalan két tagja a lakására ment s ott vette ki tőle e vallomást.
(1767. év pp. 860. sz.)
A következő évi april 15-én pedig már mint gyöngyösi lakos állitott ki kötelező levelet arról, hogy Kis Réde falubeli részét gyöngyösi Pap Istvánnak adja zálogba.
(M. Nemz. Muz. Rhédey levélt.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.