(gyöngyöshalászi)
A czímeres nemeslevelet II. Mátyástól 1610. évi márcz. 8-án V. Orbán és György testvérek nyerték s Ungmegye hirdette ki.
Szatmár-, Ung-, Bereg- és Szabolcsmegyékben szerepelt s hogy Heveshez is szoros - bizonyára birtokviszonyból eredő - kötelék füzte, a nemeslevélben kitüntetett gyöngyöshalászi előnévből bizonyosnak látszik.
Leszármazásáról az alábbi hiányos adataink vannak:

János jászkiséri jegyző és ügyvéd Szatmármegye bizonyságlevele alapján kihirdettetett 1839. évben.
Atyjáról, Pálról, megemlitjük, hogy Szatmárban 1778-ban igazolta nemességét s testimonialist nyert azon alkalomból, hogy külföldi egyetemekre ment tanulmányait folytatni.
Innen hazatérvén előbb kiskunhalasi rektorrá, majd nagyabonyi prédikátorrá lett.
(1839. év 747. sz. 382. jkl.)
Eredeti nemeslevél Károly túrkevei birtokos tulajdonában van.
A beregmegyei levéltárban levő másolata szerint a czímer:
Kék pajzsban zöld mezőn fedetlen fejű, viola ruhás, vörös csizmás és öves magyar ifjú jobbjában kivont kardot, baljában 3 liliom közé tett ezűst keresztet tart; sisakdisz: két fekete sasszárny között a pajzsalak fején arany kereszttel, jobbjában napot, baljában holdat tart; takarók: vörös-ezüst, ezüst-arany.
(U. N. I. III. 101.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.