Vincze János (1923-1986)

Kisújszálláson született 62 éve; 1926—61. között Kunszentmártonban élt, ahol a sportmozgalom „atyjának” is tartották, hiszen 1945-ben egyike volt azoknak, akik újjászervezték a község sportját. Öt évvel később már a Járási Testnevelési és Sportbizottság kinevezett tagja volt, közben pedig a helyi sportegyesület elnökhelyettesévé is megválasztották. 1952-ben a Szolnok megyei Néplaphoz került, ahol 1954-67. között a sportrovatot vezette. Ezzel párhuzamosan tagja volt a Megyei Sporttanácsnak, majd Sportszövetségnek, valamint azok agitációs és propaganda-bizottsága elnöki funkcióját is ellátta, s a Szolnoki MÁV SE propaganda-bizottságában is tevékenykedett.
Később, 1968-tól öt éven keresztül a Megyei Sporthivatalnál töltötte be az agitációs és propaganda-főelőadói munkakört. Nyugdíjazása után a Szolnoki MTE propagandistája lett. A MÁV és az MTE egyesülése óta az egyesület propagandistája. Emellett titkára a Szolnok Városi Testnevelési és Sportfelügyelőség propaganda bizottságának és
propagandistája a Megyei Labdarúgó Szakszövetségnek is.
Szinte nincs olyan jelentősebb sportesemény a megyeszékhelyen, amelyen ne tűnne fel örökké tettrekész személye. A felszabadulás óta megszámlálhatatlan órát áldozott és áldoz jelenleg is mindarra, ami a sport ügyét előreviheti. Rendszeresen jelentek meg cikkei a Néplap sportrovatában és a Vasutasok Szakszervezete központi lapjában, a Magyar Vasutasban is. Munkáját többször is elismerték. Kétszer kapott OTSH elnöki díszoklevelet, 1956-ban a „Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója”, majd 1980-ban „OTSH Elnöki Dicséret” kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a Szolnok Városi Tanács „Társadalmi Munkáért” kitüntetés arany és bronz fokozatának, a „Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatának, valamint a „Felszabadulási Jubileumi Emlékérem”-nek is.
 
Vincze János
 
1986-ban hunyt el. A szolnoki temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
 
Forrás:

Krónika. Szolnok, [1985]