eredetileg Genge
A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1625. évi okt. 19-én Genge Benedek, neje Baly Ilona, fia Imre, testvérei Balázs, Albert, Mihály, Jakab, Ádám, és Péter, Balázs neje Bartók Margit s fia János, végre Péter leányai Ilona és Margit kapták s a következő évben vármegyénk hirdette ki.
Mivel már a nemességszerzők a Zay nevet vették fel s utódaik állandóan ezt használták, e helyütt kellett a családról megemlékeznünk. (1627. év 2. sz.)
1699-ben Lukács, az 1724. évi investigatió idején Imre, Lőrincz és Menyhért - a nemeslevélben megnevezett Imrének fia - bükkszenterzsébeti birtokosok.
Menyhért fia Mátyás jászkún ügyész 1748-ban nádori adomány is nyert itt egy kúriára.
(1775. év pp. 1071. Q. sz.)
Nemességükről bizonyságlevelet kaptak: 1820. évben István fia Ambrus, a ki előbb Kálba, majd a bácsmegyei Adára költözött (1820. év 1215. sz.); 1822. évben ennek Barász Annával való házasságából Kálban született fiai József (1789.), János (1799.), Mátyás (1803.), Mihály (1805.) (1822. év 268. sz. 242. jkl.); 1829. évben Ignácz ügyész testvérének Antalnak fia Mihály pesti orvosnövendék. (1829. év 338. sz. 523., 1791. jkl.)
Az armalis meglevő másolata szerint a czímer:
Kékben zöld halmon vörös ruhás, sárga csizmás vörös kucsmás magyar harczos karddal, melynek hegyén levágott törökfő van; sisakdisz: növekvőn a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1625. év 3. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.