Nagyobb számmal 1862-ben telepedtek le zsidó családok Kisújszálláson. 1867-ben alapítottak hitközséget. A zsidó alkososk létszáma 1900-ra 500 főre emelkedett.

A beköltözött zsidók kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak elsősorban, majd később ügyvédként, orvosként a városi értelmiség tagjaivá is váltak.

1868-ban megalapították a Chevra Kadista egyletet. A zsidóiskola egy tanítóval 1882-ben kapott nyilvánossági jogot, ahol 1938-ig folyt oktatás.

Saját rabbija nem, csak rabbi helyettesei voltak a kisújszállási közösségnek. Közülük Weisz József 53 évig szolgált a településen. 1869 végén az addig bérelt imaházuk mellett telket vásárolva zsinagógát építettek a Mózes (ma Ostrom) utcában. Ezt a földszintes épületet 1904-ben adományokból teljesen újjáépítették Marjalaky Sándor építész tervei alapján.

A zsinagóga fő tere téglalap alakú, oromfalas és nyeregtetővel fedett volt. A bejárati oldal hangsúlyosan önálló építményként jelent meg csodálatos ólombetétes ablaküvegekkel. Két szélét nagyméretű, négyzetes alaprajzú mór stílusú hagymakupolás torony zárta, amelyekben a felvezető lépcsőket helyezték el. A belső tér U-alakban három keskenny sík padlós karzattal tagolták. Ezeket a külső oldalon a főfalak, belül pedig csöves acélpillérek tartották. Alattuk és felettük egy-egy ablaksor állt. Az ablaksorok egyes darabjai részben íves, részben egynes záródásúak; két- és háromosztatúak voltak.

Magyar Elektronikus Könyvtár

Az 1904. szeptember 8-án avatták fel a zsinagógát. Az átadó ünnepséen Lippich Gusztáv főispán, Bagossy Károly alispán is képviseltette magát a város és a környékbeli települések vezetői mellett. Az avatóbeszédet Heves Kornél, a szolnoki főrabbi tartotta meg.

Az 1940-es évek elején 250 körülire becsülték a zsidó népesség számát. Ennek oka, hogy a harmincas években sokan kivándoroltak a nyugati államokba, az iskolát végzett fiatalok pedig továbbtanulási szándékkal elhagyták a várost és nem tértek vissza.

Kisújszállási születésű vagy lakhelyű izraelita honfitársaink 1944-45-ben a zsidó üldözés áldozatai lettek.1944-ben Kisújszálláson is a zsinagóga környékén hozták létre a gettót, ahol házanként átlagosan tíz embert helyeztek el és törekedtek az alapvető közegészségügyi követelmények betartására. A gettó lakóit a szolnoki gyűjtőhelyre vitték, majd a 187 deportáltat különböző lágerekbe szállították, 40 személyt pedig munkaszolgálta osztottak be. Csak 8 fő tért haza közülük.. 

Az üresen álló zsinagóga állapota az 1950-es években teljesen leromlott. 1964-ben eladták. A díszes, két tornyú, mór stílusú felső szintjét teljesen lerombolták, belsejét pedig áruházzá alakították. Sok évtizeden át ebben a funkcióban működött az épület, majd varrodává alakult. 2022-ben az épületet felújították és a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programhoz igazodva adták át a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. Textilipari Igazgatóság korszerűsített varrodáját.

Fotó: Kertész László - honvedelem.hu

Az egykori zsinagóga helyén 1989-ben emlékfalat állítottak több helyi szerveződés, vállalat és magánszemély példaértékű összefogásával.

Forrás:

Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében. Szolnok, 2014

Ördög Kovács Márton: Korszerű körülmények között folytatódik a munka. 2022.07.21. honvedelem.hu

Újszállási Rácz Lajos: Élt hatvan évet. A kisújszállási zsinagóga története. Kisújszállás, 2023