Fényes Elek említi először Tiszafüreden a zsinagógát, amely az 1847/48-as összeírásban a Nánássy földbirtok területén szerepel. Az izraelita hitközség tulajdonában volt még paplak, imaház, és sakterház is.  Az első zsinagóga a XIX. század első felében épült a település fő utcáján - a római katolikus templom közelében -  klaszszicista stílusban.

Tiszafüreden a kisgyermekek vallási oktatása, a Talmud Tóra 1803-tól, a jesíva 1865-től működölt. 1877-ben indult meg az oktatás a hivatalosan elfogadott zsidó elemi iskolában, egy bérelt ház három termében, három osztályban, három tanító vezetésével.

Képeslap

Képeslap

A II. világháború kitörése után a 18 és 42 év közötti, majd az idősebb korú zsidó férfiakat is munkaszolgálatra hívták be. Magyarország hadbalépése után az orosz frontra kerültek, ahol minden kiképzés és felszerelés nélkül aknaszedésre kényszerítették őket. A zsidó tulajdonú üzletek árukészletét 1944 áprilisában leleltározták, a megyei hatóságok először a vasútállomás környéki házakat jelölték ki a gettó helyéül, majd a városközpontban lévő zsinagóga környékét, de mindkét esetben sok keresztény családot kellett volna a lakóhelyükről elköltöztetni, így végül a téglagyár területére vitték őket. 

Az 1941-ben regisztrált 442 tiszafüredi zsidó lakosból a felszabadulás után legfeljebb hetvenen maradtak életben. Családok sora pusztult el, egyetlen ép család sem került vissza. A visszatértek nagy része kivándorolt az országból, vagy Budapestre és más nagyvárosokba telepedett.

A háború után a zsinagóga állapota - szerepét elvesztve - rohamosan romlott, majd a helyi ÁFÉSZ áruházzá építette át. Az épület napjainkban is áll magasságával kiemelkedve környezetéből.

Az egykori zsinagóga oromdíszét, amely Mózes kőtábláit ábrázolta a helyi izraelita temetőbe helyezték el.

Forrás:

Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)