A Nagy Háború helyi hősi halottai emléke előtt tisztelgő szobrot 1934-ben avatták fel a temető melletti parkban. A műkő talapzaton Vass Viktor szobrászművész 2 méter magas bronzból készült alkotása látható: a zászlót és kardot tartó katona. A műkő posztamens két oldalán a helyi áldozatok neve olvasható. Azt itt szereplő 172 nevet tartalmazó névsor azonban nem teljes.

A 18. században újra benépesülő településre nagy számban római katolikusok érkeztek, de protestáns vallású is akadt köztük. A 19. század elején a csépai lakosság mintegy 5 %-a volt evangélikus, akik nem rendelkeztek önálló templommal. Csak más településekre utazva jutottak el az istentiszteletekre. Csépa 1840 óta a szentesi evangélikus egyház filiája. Onnan járt ki évente két alkalommal a lelkész. 1861-től leányházközség volt.

A lakosság 1-2 % református volt református a 19. század elején, így kezdetben más településekre járva jutottak el az istentiszteletekre. Majd Tiszasasról járt lelkész évente egy-két alkalommal Csépára. A keresztélést, az esketést és a temetést továbbra is a katolikus pap végezte. Amikor 1889-ben megépült az evangélikus templom (Rákóczi út) a reformátusokkal közösen használták, amíg 1907-ben a felekezet saját templomot nem épített (Béke út)

A község első templomát, az újratelepítés után, 1729-ben építették Szent Jakab apostol tiszteletére. A 18. századi templom még vályogból épült fel. 1797-ben téglából új templomot emeltek, már téglából. 1798. május 27-én szentelték fel a környék akkor legnagyobb templomát. Az alsó Tiszazug katolikus centrumává nőtte ki magát a település. Az Észak-Magyarországról, a Palócföldről iderajzott katolikusok leszármazottai a beletelepedés emlékére Szent Jakab apostolról, a vándorok védőszentjéről nevezték el a templomot.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére emelt kompozíció közepén álló kereszten elhelyeztt táblán Albert Camus sorai olvashatók 1957-ből: "[...] csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat”"