Kenderes-Bánhalma határában az egykori Kakat-ér medre felett 1723-ban háromnyílású, kb. 12 méter nyílású nagy boltozatú kőhidat emelt a kamarai mérnök, Fortunato di Prati. A 18. században a Kakat még igen komoly természeti akadályt jelentett az utazók számára. Az újjáépített Sóút egyik fontos átkelőhelye volt Bánhalma. A Rákóczi-szabadságharc leverlése után 1736-ban az itt élő emberek állítottak emlékoszlopot a híd egyik oldalán.

Az emlékoszlopon található felső márványtáblán latin és magyar nyelvű felirat: VI. Károly császár Spanyolország, Magyarország, Csehország királya, Ausztria hadura hű magyar népe javára ezt a gyakran járhatatlan utat biztossá és könnyen járhatóvá tenni parancsolta Franz Dietrich-stein grófját a császári kamaránál megbízva az Ur 1736. esztendejében. Az alsó márványtáblán a kőhíd korabeli ábrázolása látható.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

1739-ben azonban a levonuló árvíz elsodorta a hidat. Helyette fából építettek átkelőhelyet. Napjainkban a Kakat eliszaposodott vízfolyás. Egy beton áteresztő vezeti el vizét a közút alatt. 

1981-ben Kenderes Községi Tanács állította helyre a műemlék emlékoszlopot. A fehérre meszelt téglaoszlop a Kunhegyesre vezető út bal oldalán található.

Forrás:

Kaposvári Gyula: Az egykori Kakat-híd megmaradt emlékoszlopa 1736-ból. Szolnok megyei Néplap (1989.07.04.): 4.

Tóth Ernő: Hazánk, Magyarország ismert és rejett hídjai. Budapest, 2015.