A vízjárta tájon 1807-ben veti fel a dózsai tanács egy kőhíd építését. Az építés költségeihez a Jászkun Kerületek is hozzájárultak. Magurányi József egri kőműves hatnyílású híd tervével pályázott, a kerület azonban sokalta ezt az elképzelést.

A település első temploma 1600 körül épülhetett, amelyet az 1750-es években kibővítettek. A század második felére azonban lebontották az épületet. A ma látható Szent Mihály főangyal tiszteletére felszentelt késő barokk templomot Quadri Kristóf mester építette 1782-ben. Az egyhajós templom egyenes záródású szentéllyel. A homlokzat kissé előreugró, órapárkányos toronnyal, volutás, íves félorom falak, kő díszedényekkel.  A torony 1829-ben épült fel Homályossy Ferenc szolnoki mester tervei alapján.

A jászberényi reformátusok első templomát 1639-ben építették, amelyet az ellenreformáció során 1688-ban lerombolták. 1724-ben épült fel a második református templom, mely 1760-ban megsemmisült. II. József türelmi rendelete tette lehetővé, hogy Jászberény református hívei kőtemplomot építhessenek. A ma látható llasszicizáló késő barokk templomot (Thököly út 21.) 1782 és 1784 között emelték, melyhez egy sátortetős tornyot építettek 1863-ban. A tornyot az imaházzal 1870-ben kapcsolták ösze építészetileg. A ma látható toronysisak 1900-ban épült.

A 13. században beletepült jászok kétz századdal később vették fel a kereszténységet. Jászberényben három képoszlop található, melyeknek határjelölő szerepük volt. A város terjeszkedésével azonban elvesztették funkciójukat ezek a szakrális építmények. Mindhármon kőkép Pieta-dombormű.

A barokk festett Nepomuki Szent János-szobor a Puskin sétány és a Szent Imre herceg utca sarkán található a kőhíd mellett. Volutás talapzaton álló festett népi kőszobor, négy szegetkővel kerítve. Nepomuki Szent János alakja kezében kereszttel, karingben, palásttal és birétummal. A talapzat elejére vésett felirat tanúsága szerint Pesti István adományozó jóvoltából emelték a szobrot 1813-ban.