1902-ben született Gádoroson. Szentesen érettségizett, majd Kiskunfélegyházán végzett a tanítóképzőben. Öcsödre került tanítónak. 1928-tól a helyi iskola igazgatói posztját többször is betöltötte. Számos tisztséget viselt: volt levente oktató, a Munkásdalárda vezetője, népművelési előadások előadója. 1958 és 1963 között a Művelődéi Ház vezetője volt.

Oláh Sándor 1891-ben született. Mezőtúron járt gimnáziumba, majd a kertészeti kísérleti állomás növendéke lett. 1919-ben lett Öcsöd község kertésze. Faiskolájával 1926-ban bronzérmet nyert. 1931-től 4 holdon önálló konyha-, virág- és gyümölcskertészetet működtetett.

A helyi Olvasókörnek is tagja volt, a kör jegyzői feladatait is ellátta.

Az öcsödi születésű Papp András szegénysorsú családból származott. Az elemi iskolában Páczai Mihály (1865-1944) tanító figyelt fel tehetségére és javasolta tanítattását. Így került ösztöndíjjal a szarvasi gimnáziumba, majd a budapesti orvosi egyetemre került. 1924-ben szerzett diplomát.

1854-ben született Kunszentmártonban régi nemesi családból. Középiskolát Kunszentmártonban, Iglódon és Kecskeméten végezte. Orvosi tanulmányait Budapesten folytatta. 1878-ban segédorvosként részt vett a Monarchia boszniai okkupációjában. 1883-ban szerzett diplomát.

"Duda" Izbéki Sándor a település egyik vagyonos és tekintélyes polgára volt. Több alkalommal töltötte be a községi bíró és a református gyülekezet gondnoki tisztjét. 1869-ben az ő adományából épült a református templom orgonája. Ekkor kapta a "Dudás" ragadványnevet.