Herbály Gyula az általános iskola befejezése után a helyi késes és műköszörűsmesternél, Gálfi Istvánnál kezdett szalmát tanulni. Emellett a kunhegyesi labdarúgók ifi csapatának is tagja volt. A tehetséges sportolót az NB I/B-s Kecskeméti Dózsa szerződtette le, majd a törökszentmiklósi csapat játékosa lett. Az 1979/1980. évi bajnoki idény után vonult vissza az aktív játéktól.

Forrás:
Simai János: Herbály Gyula. In: Kunhegyesi nagykun kalendárium 2013. Kunhegyes, 2013. pp. 201-204.

Füleki Sándor 1927. november 7-én született Tiszaroffon. Az elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a polgárit Törökszentmiklóson. A debreceni Református Kollégiumban zerzett tanítói oklevelet 1947-ben.
Végzett pedagógusként először Tiszaroffon kezdett tanítani. A falu fiataljainak kulturális és sportbeli fejlődését irányította. Szerepe volt a tiszaroffi röplabdacsapat országos eredményeinek. 1952-ben a kunhegyesi Kossuth úti Általános Iskolához helyezték át.
1951 és 1954 között a Budapesti Tanárképző Főiskola hallgatója volt, ahol tanári oklevelet szerzett.

Kremzer Ibolya 1955-ben született Törökszentmiklóson. A tiszabői általános iskola pedagógusa és egy ideig igazgatója is volt. Itt többek között Mága Zoltán, a világhírű hegedűművész volt a tanítványa.
Majd szülővárosában a Hunyadi és a Kölcsey általános iskolába dolgozott. A Hunyadi Általános Iskola 2012-ben Az Év Pedagógusa Díjjal ismerte el munkáját. Művésztanárként maga is a festőállvány mögé állt, munkáit számos kiállításon mutatta be.

Törökszentmiklóson született 1920-ban. Táncolni az Operaház balettiskolájában tanult. 1933-ban ösztöndíjas tagja, 1935-ben szerződtetett tagja lett a Magyar Királyi Operaháznak. Majdnem az összes balettben fellépett.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Ombodon született 1878-ban. Kántori oklevelét a Nagyenyedi Tanítóképzőben nyerte. Szatmáron, majd Törökszentmiklóson működött. 1916-tól a mezőtúri református egyház kántora volt. Megszervezte a Mezőtúri Újvárosi Református Énekkart 1925-ben, és annak karnagya volt. Vezette 6 éven át a Belvárosi Iparos Dalárdát és 3 éven át az Endrődi Daloskört. 1935-ben az Országos Magyar Dalosszövetség 40 éves dalostevékenységéért aranyéremmel tüntette ki.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.