(roffi.)
A család története, leszármazása, czímere Magyary-Kossa Sámuelnek a családi levelesláda oklevelei alapján irt tanulmányából (U. N. J. III. 53. 105. 261.) eléggé ismeretes lévén e helyütt csak azon adatok közlésére szoritkozom, melyekről neki tudomása nem volt.
II. Rákóczi Ferencz 1704. év aprilis 2-án Borbély Balázs ezredes-kapitánynak és utódainak Bura (Tiszabura) falut ajándékozta. Ez adománylevelet a vármegye 1705. évben szabályszerűen kihirdette. Ezen Balázs volt a család tulajdonképeni megalapitója s eleinte Abádon, majd Tiszaroffon és Jászapátiban lakott. A donatiót mint Rákóczi hive nyerte, számos egykorú tanu vallomása szerint azonban előbb a király leghivebb és legvitézebb katonái közé tartozott; részt vett Eger vára visszavételében s ez alkalommal armalist is nyert; ez azonban kihirdetve nem lett. Midőn egy alkalommal "házanépével Fülekről Szendrőre ment, a kuruczok felverték, minden jószágát felprédálták, nejének is hiányos öltözetben kellett menekülnie." Ekkor vették el az armalisát is.
(1705. év 67. jkl. 1733. év 78. 137. sz. 357. 367. jkl.)
Balázsnak fia Mihály 1748. évben az egész szakállosi praediumra nádori donatiót nyert, mely praedium Petneházy István hűtlensége folytán jutott volt a kincstár birtokába.
(1791. év pp. 2398. sz. 1775. év pp. 2007. sz. 1813. év pp. 3382. sz.)
A roffi előnév először 1738. évben fordul elő.
(1738. év 142. sz.)
Az élő nemzedék származási adatairól a Magy. Nemz. Zsebk. (II. r. I. 123.) számol be.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.