(borhi.)
Czímeres nemeslevelet Lipót királytól 1693. évi november 4-én nyertek Borhy András, neje Kovács Anna, veje Mészáros másk. Borhy János, ennek neje Borhy Erzsébet, fivérei György és Imre s ennek neje Tóth Ilona, fiuk Ferencz. Kihirdettetett Hevesmegyében 1693. évben. A harmadik testvér Bory Imre néven szerepel az eredeti nemeslevélben
(1694. év 254. jkl.)
A családnak már előbb is nemesnek kellett lennie, mert Borhy Pál 1578. évben már nemes emberként tünt fel Egerben.
(Hevesvárm. monogr. II. 352.)
Borhy Imre 1691. évben rendes birája volt Gyöngyös városának. A későbbi időkben is - mint a függelékből látjuk - több családtag viselt nemesi tisztséget a megyében.
(1688. év 2. sz.)
Az 1724. évi investigatió alkalmával igazoltattak Gergely és Ferencz, továbbá Gergely fia Mihály, és Ferencz fia András. Mindnyájan Gyöngyösön, a család székhelyén laktak. György gyöngyösi nagybirtokos, a franczia becsületrend lovagja, a Ferencz József-rend tiszti keresztjének tulajdonosa, cs. és kir. asztalnok, a hevesmegyei gazdasági egyesület alelnöke, a gyöngyös-visontai bortermelők szövetkezete r. t. elnöke, a gazdasági téren szerzett több kitüntető oklevél és érem tulajdonosa, 1903. évben régi nemességének megerősitése mellett a borhi előnevet nyerte.
A közpályán működő tagjai a családnak: Ádám, Hevesmegye árvaszékének elnöke, Sándor csendőrszázados, Dániel jogtudor, ügyvéd, hatvani járási szolgabiró stb.
A család leszármazása:

A kiknek neve mellett az 1831. évszám olvasható, azok 1831. évben nemesi bizonyságlevelet nyertek.
(1831. év 163. sz. 172-186 jkl.)
A család czímere a B. György gyöngyösi nagybirtokosnál levő eredeti nemeslevél szerint: Kék pajzsban zöld alapon ágyékán és feje körül zöld falombbal övezett, balkezét csipőjén nyugtató s vállán egy gyökerestül kitépett fát tartó mezitelen vadember; sisakdisz: zöldelő és fürtökkel megrakott szőlőtőke felett egyik lábával búzakévét tartó kiterjesztett szárnyú fekete holló; takarók: kék-arany, ezüst-vörös.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.