Hevesmegye 1678. évben hirdette ki az azon évi május 18-án L. Mátyás, neje Zsády Dorottya, leányai Anna és Zsuzsanna, fivérei István és András, továbbá István neje Kovách Erzsébet s leánya Erzsébet javára adományozott nemeslevelet.
(1678. év 349. jkl.)
A nemességszerzők közül Mátyás és András fiutódok nélkül maradván, csupán István terjesztette tovább a családot. Fiai voltak István és János, mindkettő az 1719-24. években Jászladányban lakott. István idővel Jákóhalmára költözött s ott alapitott családot, utódait azonban névszerint nem ismerjük, János pedig Szajolra ment lakni s a család szajoli ágazatának volt alapitója.
(1719. év 84. sz. 1138. jkl. 1773. év 143. sz. 134. jkl.)
Kiknek születési éve jelezve van, mindnyájan Tiszapüspökiben vannak anyakönyvezve. A táblázaton feltüntetett egyének közül nemesi bizonyítványt nyertek: 1806. évben György, János, András és István leszármazottjai (1806. év 435. sz. 454., 830. jkl.); 1846. évben a Szajolról Kunszentmártonba távozott János.
(1846. év 1474. sz. 2253. jkl.)
Leszármazás a nemeslevélben megnevezett Istvántól:

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.