Szolnok két nemzetközi vasútvonal találkozási pontja és az Alföldre irányuló forgalom elosztó csomópontja. Legfontosabb részei az átmenő személypályaudvar, a rendező pályaudvar és a teherpályaudvar.

Az 1960-as  évek közepén Szolnok vasúti csomópont fejlesztését  a gyors iparosodás tette időszerűvé.

A személy- és rendező pályaudvar elrendezése a rekonstrukció megindítása előtt olyan volt, hogy a csatlakozó vonalakon közlekedő tehervonatok és ipartelepi menetek mind a bejáratnál, mind a kijáratnál metszették a fővonal vonatainak vágányútjait.

(Archív felvétel - Boros)

A rendező pályaudvar volt az ország első gurítódombos pályaudvara. A század elején épült, és azóta az új rendezőpályaudvar átépítéséig nem változtattak rajta semmit. Üzeme korszerűtlen volt. Folyamatos üzemmenetről nem lehetett beszélni. így a gurítódomb teljesítménye egy korszerű gurítódomb teljesítményének közel a felét érte el. Az őszi forgalom idején sok tehervonatot az előző állomásokon fel kellett oszlatni, vagy várakoztatni. A fogadó- és indító csoport vágányai rövidek voltaki, s így nem volt alkalmas a vonalon közlekedő hosszabb vonatok fogadására.

Szolnok teherpályaudvar, amelyet Tiszai pályaudvarnak is neveztek, tulajdonképpen a Budapest-Szolnok vasútvonal végállomása volt. Itt állt a régi felvételi épület, melyet később lakásokká alakítottak át. Vágányhálózatán az eltelt több, mint száz év alatt keveset módosítottak, illetve korszerűsítettek. A teherpályaudvar a jelenlegi helyen közúti forgalom szempontjából is akadályt képez, mivel az ún. Temető-úti útátjárót a sok tolató mozgás következtében naponta gyakran hosszabb időre le kellett zárni a közúti forgalom elől.  

A csomópont fejlesztésének végrehajtása 3 ütemben történt.

1. ütemben 1968 végére fejeződött be a rendező pályaudvar korszerűsítése. A tehervonatok a fővonalak szintbeni keresztezése nélkül, minden irányból az ún. magasfogadóra érkeznek, ahonnan a kocsik felesleges tolatómozgás nélkül kerülnek a gurítódombra, majd az irányvágányokra. A kocsik rendezésének biztonságos és gyors végzését vágányféksorok biztosítják. A forgalom irányítását egy központi helyről végzik, mivel a legkorszerűbb tolató- vágányutas biztosítóberendezés épült. A korszerű és balesetmentes munkáltatást biztosítják továbbá a rendező pályaudvaron dolgozók, és a mozdonyszemélyzet munkájának összehangolását elősegítő rövid hullámú adó-vevő készülék, a káprázatmentes világítási megoldás, és a modern magasépítmények megépítése.

2. ütemben, 1969 és 1973 között, az átmenő személypályaudvar átépítésére, illetve felújítására került sor. Miután a rekonstrukció 1. ütemében létesített új rendező pályaudvar a személypályaudvartól távolabb eső részen épültí, így a felszabadult helyet az új személypályaudvar vágányhálózatának kialakítására használták fel. Az új személypályaudvaron külön vágánycsoport szolgál a személy- és az átmenő tehervonatok részére, a gyorselegy előkészítésére, a személyvonatok tárolására,, valamint külön vágányzat a személykocsi mosásra. A vágányok egymáshoz mért távolsága 4,75 m helyett 5,0, illetve 12,5 m. A 12,5 m vágánytengelytávolságban kiemelt szegéllyel ún. szigetperonokat alakítottak ki.  5 szigetperon épült, hatodik - az ún. főperon - az új felvételi épület és az I. sz. vágány között helyezkedik el.  A szigetperonok megközelítésére 3 aluljáró épült. A két rámpás üzemi célokat szolgál, míg a harmadik az utasaluljáró, amely a felvételi épületből, illetve az előtérből a peronokra való kijutását biztosítja. A szigetperonokat perontetőkkel fedték. A megépítésre került víz- és csatornarendszer segítségével a kor közegészségügyi előírásainak is eleget tett. Az utazóközönség könnyebb tájékozódását biztosította a kiépített hangosított és vizuális utastájékoztató is.

A vonatforgalom balesetmentes lebonyolítását a legmodernebb biztosítóberendezés, az ún. „Dominó 70" biztosította. A személypályaudvar szajoli végén épült meg az állító ÉS rendelkező központ.

A MÁV és a város az új felvételi épület megtervezésére közös tervpályázatot hirdetett. A felvételi épület telepítésével kapcsolatban a leglényegesebb szempont az volt, hogy a létesítmény a hosszú Beloiannisz úti [ma Baross út] rávezetés révén a városkapu szerepét töltse be. Legyen kapu a város és a „nagyvilág" között.

A díjnyertes pályamű úgy oldotta meg, hogy a felvételi épület tér felé néző oldalon teljes magasságban üveggel megnyitott csarnok fölött előre ugró magas frizt ad. Az erőteljes, horizontális motívumként ható friz, mely 130 m hosszával leárnyékolást és esővédelmet ad, hosszan elnyújtott kapu motívumként hat.

Az új felvételi épület egyébként háromi, a különböző funkciót zsolgáló és kiszolgáló helyiség együtteséből tevődik össze:

• 1. Utasforgalom célját közvetlenül, vagy közvetve szolgáló vasútüzemi helyiségek.
• 2. Utasellátó helyiségei.
• 3. Posta helyiségei.

A friz alatt helyezkedik a felvételi épületnek az utascsarnok és két szinten az utasellátó kombinát. Utascsarnok belmagassága két szintnek megfelelő. Az Utasellátó kiszolgáló egységeit egymás fölötti blokkban képzelték el. Az Utasellátó és a csarnok együttesétől Szajol felőli irányban kapott helyet az áruraktár, az üzemi konyha és a postakombinát. A postaépület a hagyományos postaszárnya egy második gépesített szárnnyal egészült ki. A postaszárnyat a város felőli oldalon a postakocsik rakodására szolgáló postaudvar határolja.

 Az új felvételi épület építésével egyidőben szükségessé vált a városrendezési tervvel összhangban levő új állomás előtti tér kialakítása is. Az új előteret a felvételi épületig futó út két részre osztja és magában foglalja az autóbuszok le- és felszálló helyeit, valamint a körforgalom bevezetése által valamennyi gépjárműnek a térről való elvezetését. A közúti forgalmi sávokon kívül a szükséges gyalogos forgalom lebonyolítására járdák, az autóbusz fel- és leszálló helyeinél járdaszigetek nyernek kialakítást.

(Németh István Diagyűjteménye - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Az előtér másik oldala a Beloiannisz úttól jobbra, az állomás Szajol felé eső részen terül el. Magában foglalja a személy- és a tehergépkocsiknak a felvételi épület elé juttatását biztosító forgalmi pályát, a felvételi épület postaszárnyához való hozzájárást, valamint gépkocsik parkoló helyétt.

Az új előtér baloldalát egy MAV üzemi épület és 48 lakást magában foglaló épület, míg a jobb oldalát üzletház és a Városi Tanács beruházásában épülő lakóház zárta be. Az előtéren 18 méter magas kandelláberek biztosították a nagyvároshoz méltó térvilágítást.

A 3. üteme, 1973 és 1976 között, az új körzeti teherpályaudvar valósult meg az új személy- és rendezőpályaudvar között. 

Forrás:

Kukri Béla: Szolnok 900 éves jubileumán = Jászkunság (1975.03-06.): 1-10.

Zámbori János: Szolnok pályaudvar rekonstrukciója = Jászkunság (1970.03.-06.): 31-36.