I. Lipót királytól Gál Mihály, neje Tóth Ilona, ennek első férjétől való gyermekei Sándor András és Ilona 1690. évi márcz. 12-én nyerték a nemességet s a következő czímert:
Kékben zöld alapon arany oroszlán; sisakdisz: nyilt sasszárny közt kardot tartó vörös ruhás könyöklő kar; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Kihirdettetett 1690. évben, eredetije a levéltárban (1690. év 1. sz.) van.
Eme Tar községbeli család genealogiája:

</py
Eme hiteles adatokon nyugvó leszármazás III. Mihály pesti lakos és érdektársai által 1797. évben inditott és 1807. évben befejezett nemességigazoló per irataiból ismeretes.
Ezen per folyamán a család nemessége legfelsőbb helyen is igazoltatván 1807. évben III. Mihály, Ignácz és VIII. István pesti, V. András és VII. János gyöngyöshalászi, II. István szecsői, IV. István szántovai, II. Ferencz újszászi és József domoszlói lakosok nemesi bizonyságlevelet nyertek.
(1797. év pp. 3341. sz. 1807. év 327. sz. 1827. év pp. 16. sz.)
Érdekes megemliteni, hogy a családban sok gazdatiszt volt. I. Mihály 1709. évben Deák Judit tisztje, II. Mihály a Haller család ispánja volt, ennek fia II. Ferencz Újszászra történt távozása előtt a Brudern család tari gazdaságát vezette, IV. István kamarai diurnista 1799. évben szántovai ispánná lett kinevezve, József Domoszlón a Malatinszky család ispánja volt, végre Antal Kömlőn kasznárságot viselt. 1811. évben József tiszapüspökii lakos is inditott nemességigazoló pört a vármegye ügyésze ellen, de ez befejezést nem nyert, sőt maga a per is hiányzik, mert azt nevezett 1834. évben helytartótanácsi rendeletre kivette a levéltárból s vissza nem helyezte.
(1811. év 1000. sz. 1811. év pp. 3367. sz.)
Ezen családból származtak az 1822. évben Mátraverebélyen élt János és György testvérek, Imre fiai, András unokái.
(1822. év 999., 1066. sz. 989., 1188. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.