október 2013

Az”Ida regénye”Gárdonyi életművének záróköve. Folytatásokban 1920 áprilisától 1921 augusztusáig jelent meg a Pesti Hírlapban; könyv alakban már csak az író halála után, 1924-ben látott napvilágot.

A történethez az alapötletet egy jelentéktelen apróhirdetés adta. De az öregkori mű cselekményébe minduntalan belejátszanak az író fiatalkori élményei, töprengései. A regény első része, a zárdai élet kegyetlenül pontos rajza komor háttér a továbbiakhoz: kéz makulátlanul tiszta ember egymásra találásának könnyes-mosolygós idilljéhez. A lélekgyilkoló aszkézis kritikájában nem nehéz felfedezni a Gárdonyi néptanítói éveinek keserű emlékéből táplálkozó indulatot, amelynek legteljesebb kifejezése több mint húsz évvel korábban”A lámpás”című regény volt. A történet második része, a müncheni fejezetek viszont arra adnak módot, hogy az író elmondja kedvenc művészeti ágával, a festészettel kapcsolatos nézeteit. Gárdonyi maga is festett, többször megfordult Münchenben, és félig-meddig szemtanúja volt a müncheni akadémizmus ellen fellépő különféle irányzatok harcainak. Csaba gondolataiban, vitáiban az író esztétikai hitvallása fogalmazódik meg. Gárdonyinak majdnem sikerül megoldani az egyik legnehezebb írói feladatot: egy másik művészet problémáinak, a műalkotás létrejöttének hiteles ábrázolását.

Ó Péter dúsgazdag kereskedő, hirdetés útján adja férjhez lányát, Idát a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz, Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre. Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik, Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági életmódjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett tisztességes lány jelenléte. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek. A kényszerházasság azonban egyre kevésbé esik nehezükre, egyre jobban érdeklődnek egymás iránt, de ezt az eredeti megállapodáshoz ragaszkodva nem mutatják ki, nem őszinték egymáshoz, ami a későbbiekben sok félreértést okoz. Csaba képeinek eladásából rendezi Idával szembeni tartozását, tisztázzák a sok félreértést és boldogan egymásra találnak. Érdekházasság, tisztesség, szerelem.

2013. október 13. 10:52 — Nemes Zsuzsanna

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Tovább
|Megosztás

Eredményhirdetés

Időpont:

vasárnap, 2013, október 13 - 10:20 - szerda, 2013, október 16 - 18:00

A Könyves Vasárnapon kiosztottuk az Őszi Könyvrári Napok versenyeinek jutalmait.

A "Mesélő képek" rajzverseny díjazottjai

Óvodások:

Lévai Amina Jázmin

Pomázi Boróka Zita

Blum Dániel

Alföldi Sára Luca

Homonnai Dorina

Hegedűs Rikardó

Lázár Rita

Debrei Dorina

Szabó Orsolya

Ürmös László

Kanálos Krisztián

Dombai Boglárka

1. osztályosok:

Sallai Panna

Lengyel Izabella

Orosz Dorina

Oláh Lola

Nagy Dániel

Kovács Cintia

A "Mesélj nekem" mesemondó verseny helyezettjei

2. osztályosok:

I. Oláh Krisztián 2. b

II. Dudás Edina 2. b

III. Balogh Szabolcs 2. b

3. osztályosok:

I. Dombai Ádám 3. c

II. Bakos Gergő Dominik 3. b

III. Mátyus Martin 3. c

IV. Czétényi Judit 3. b

4. osztályosok:

I. Sallai Péter 4. c

II. Bakó Lili 4. a

Minden helyezettnek és részt vevőnek gratulálunk!

A rajzkiállítás megtekinthető a könyvtárban.

2013. október 13. 10:43 — Nemes Zsuzsanna

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Tovább
|Megosztás

Mesés hétpróba eredmény

Időpont:

szombat, 2013, október 12 - 10:10

2013. október 12. 10:15 — Nagy Anita

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
|Megosztás

A Hét Olvasmánya V.

Időpont:

hétfő, 2013, október 7 - 16:20 - vasárnap, 2013, október 13 - 18:00

Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja...

A gyerekeknek való olvasmányokat hét ciklusba csoportosító válogatás első része, a Cédulák egy természetrajzba megkapó-megható, ám realista vétetésű állattörténeteket sorol. A természet legkiszolgáltatottabb lényeiről, a kalitkában tartott rigóról, a szomjazó egérről, a nyúlról ír rendkívüli beleérző képességgel. A művész születik a kisiskolások számára is igen vonzó, néhány bekezdésnyi terjedelmű, didaktikus hangoltságú történetkéket tartalmaz, amelyeknek önéletrajzi ihletésű epizódjaiból fölragyog a pedagógus író irodalmunkban is párját ritkító gyermekszeretete és -értése, finom lélekrajza. Gárdonyi a saját gyermekkorát jeleníti meg a bölcs tanító pózmentes emlékezetével és a vérbeli novellista ragyogó ábrázolásmódjával. Példázatos elbeszélések gyűjteménye a Hét ajándék, ahol többnyire bibliai ihletésű, a lelkek nemesedését szolgáló meséiben gyönyörködhetnek a fogékony kis olvasók. A kötetnek is címet adó, egyben a legterjedelmesebb ciklus, a Szüleim gyémántja voltam főként tanítói élményköréből táplálkozó, falusi témájú írásait tartalmazza. A helyenként anekdotikus, máskor inkább tárca irályú, olykor klasszikusan novella-metszésű kisprózák a tiszta, egészséges falusi élet dicséretét zengik, a romlatlan nép életének apró-cseprő eseményeiről rajzolnak szelíd hangulatú, pasztell színekkel árnyalt képet; közöttük több darab iskolai olvasmányként jó ismerőse a gyerekeknek (A barboncás; Isten veled, gólyamadár!; A bor). A Zarándoklás történelmi-irodalomtörténeti témájú elbeszélései a nemzeti múlt nagy alakjainak - Kossuth, Petőfi vagy Jókai - állítanak emléket és adnak példát hazafiságból, emberi nagyságból. A Jégvirágok a klasszikus fölépítésű elbeszéléseiből, a Rózsák a fű között a verseiből ad sajnálatosan szűk válogatást. ; A sokféle tárgyú, műfajú és modorú Gárdonyi-mű végül is azonos ihletésről tanúskodik: az őszinte emberség varázserejéről és az író meleg hangjának természetességéről, arról a szándékáról, amely legelőbb megérti hőseit, s azután rajzolja meg lelkük minden értékét tükröző arcukat.