Idén tartották a 250 éves évfordulóját annak a székely népírtásnak, melyet ezen a néven is ismerünk:

MADÉFALVI VESZEDELEM

Ezt a címet adta Nyirő József is a történtekről írt regényének. Az 1939-ben kiadott regény olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

"A Madéfalvi veszedelem igazi „székelyregény”, amely egy magára hagyott népi közösség történelmi sorsának, „szenvedéstörténetének” elbeszélésével hívja fel a figyelmet arra, hogy Erdély maradék magyar karakterének fenntartására és védelme nem képzelhető el a székely közösség védelme nélkül.

A regény a székely határőrség szervezésének véres történelmi tragédiáját mutatja be. 1764. január 7-én hajnalban a császári katonaság hihetetlen kíméletlenséggel támadt az álmukból felvert székelyekre, a támadásnak több mint négyszáz halálos áldozata és több mint ezer sebesültje volt, közöttük asszonyok és gyermekek. A kollektív ábrázolás medrében a madéfalvi vérengzés áldozatai mintegy közös személyiséget kapnak, az elszenvedett tragédia nem pusztán sok-sok egyén személyes tragédiája, hanem egy egész népé."

A regény történelmi hátteréről az alábbi portálokon is olvashatnak:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1764_januar_7_a_madefalvi_veszedelem/

http://tortenelemportal.hu/2014/01/siculicidium-madefalvi-veszedelem-250/

A regény kölcsönözhető könyvtárunkból is. A pillanatnyi hozzáférhetőségét ellenőrizheti a könyv ikonra kattintva!

Itt vannak az új nyári olvasmányok!

(A teljes lista az új beszerzések blokkban olvasható)

Nyirő József

(1889-1953)

Egy székely faluban született, és egy spanyol kolostorban halt meg.

Ebből az életútból meg lehetne írni a század első felének ellentmondásokkal teljes történetét, de erre a regényre éppen Nyírő József nem lett volna képes; legföljebb néhány mozzanatát tudta volna megragadni, de azt talán remekmű szinten.

Katolikus papnak indult, végül csakugyan az lett belőle. Nemcsak otthon volt az erdélyi hegyek és falvak világában, hanem együtt élt a természettel és a természetben élő emberek gondjaival is. Kitűnően képzett teológus volt, jártas az irodalomban, érdekelték a különféle filozófiák tanításai. És a székely népballadák, népmesék, furfangos anekdoták ismeretében nőtt fel. Azután harmincéves korában - 1919-ben, amikor Erdély a magyar állami keretből a román állami keretbe kerül - egyszerre hátat fordít a papságnak, tételes vallásnak, megnősül, kolozsvári újságíró lesz, és első novelláival Erdélyben is, Magyarországon is azonnal népszerű lesz. De nemcsak népszerű: azonnal a nagy író lehetőségének dicsfénye övezi. És nem is alaptalanul. Amikor 1924-ben Jézusfaragó ember címmel kötetben jelennek meg legkorábbi novellái, az olvasó valóban új, eredeti, ismeretlen világot láttató, igen költői íróval találkozhatott. Ebben a székely falusi világban semmi sem volt népszínműszerű: társadalmilag is, lélektanilag is hiteles, mindig érdekes és töretlenül költői ábrázolás volt az induló Nyírő világa. Természeti képeiben egy kitűnő stiliszta lírája szólalt meg. Nyírőtől nagyon is indokoltan várták, hogy hamarosan az a nagy erdélyi elbeszélő lesz, aki azonban nem ő lett, hanem Tamási Áron. ....... Bővebben

KÖNYVAJÁNLÓ

Uz Bence

Ez a könyv még azok számára is legenda, akik nem olvasták. Szimbóluma valaminek, ami maga is szimbólum. Uz Bence igen különleges lény, aki megtestesíti és képviseli mindazt, amit az ember a székely talpraesettségről, furfangról, mentalitásról és attitűdről gondol. A regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence, a havasi pásztor életéből. Ez a csavaros eszű székely góbé, akinek azonban nemcsak az esze, de a szíve is a helyén van, a székely nép sorsát megtestesítő valóságos nemzeti hős. Csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval történt mulatságos esetei, vagy az övéivel, az elesett emberekkel való megindító történetei mind-mind adalékok a kisebbségi sors szorításában vergődő székelység népkarakterológiai képéhez. Ezeknek az édes-bús meséknek a háttere a havas vadregényes erdősége, ahol szerelmek, tragédiák, az élet ezerféle változása zajlik le. Ez Uz Bence birodalma, amelynek minden szegletét úgy ismeri, akárcsak a saját tenyerét, együtt lélegzik ezzel a tájjal, belőle nő ki, és nemcsak benne, de vele él. Nevettető kalandok, ízes székely nyelvjárás, hatásos nyelvi fordulatok, lebilincselő tájleírások, néhol balladás hangvétel jellemzik az elbeszélésfüzért, mely egy olyan író tollából származik, aki maga is a székely nép szülötte és a természet szerelmese, a természeté, amelynek kemény, de igazságos törvényei vannak és örök, akárcsak Uz Bence figurája. Bence nem pusztulhat el, hiszen szereti minden: az emberek, a vadak, az erdő, a csillagok, a holdacska és maga az Isten is. Különösen az Isten. Olvasd el!

Ha kíváncsi rá, nézze meg jelenleg kölcsönözhető-e a könyv!

A könyv alapján 1938-ban készült nagy sikerű fekete-fehér magyar film a youtube.hu oldalon teljes terjedelemben megtekinthető. Kattintson a plakátra!

Megbocsátás Hete

2014. június 16-20-ig

   2014. június 12-16-ig rendezik meg Budapesten a 85. Ünnepi Könyvhetet és a 13. Gyermekkönyvnapokat. A rendezvénysorozatot a Kossuth-díjas Spiró György nyitja meg. Az ország számos települése szervez könyv heti programokat.

     Újszászon, a korábbi évekhez hasonlóan a Városi Könyvtár a Könyvhét zárónapján indítja a Megbocsátás Hetét. Ezen a héten elengedjük a késedelmes olvasóink késedelmi díját, ill. ingyenes lesz a beiratkozás.

   Keresse meg Ön is a lejárt határidejű könyvtári könyveit és hozza vissza a könyvtárba! Ragyogó alkalom ez a diákoknak is a kötelező olvasmányok visszajuttatására.