Tiszapüspöki képsviselőtestülete 1923. március 20-án tartott ülésén fogadta a HEMOB megbízottjaként Fülöp József ezredest, aki bemutatott néhány emlékműtervet. Martinelli Jenő szobrászművész alkotására esett a település  elöljáróinak választása. A 3,5 méter magas műkőből készült alkotás felavatására 1924. június 29-én került sor.

Az első világháború hősei előtt tisztelgő emlékművet 1929. november 17-én leplezték le Kunszentmártonban a Köztársaság téren. A római katolikus templom előtti díszkertben álló emlékművet József főherceg avatta fel. A szobor egy budapesti szobrászművész alkotása. A szobor posztamensét Tomonitzka József helyi építőmester készítette, a feliratainak vésését Pál István kőfaragó végezte. A szoborhoz vezető lépcsővel szemben II.

Hősi emlékmű az 1. és 2. világháború magyar, német, olasz, orosz és román elesett katonáinak és hadifoglyainak emlékezetére a szolnoki római katolikus temetőben található. A 2. világháború befejezése után a hősi temető rendezését és a bombázások által lerombolt 1. világháborús Martinelli-féle emlékművek darabjaiból valamennyi itt eltemetett hősi halott tiszteletére emlékoszlopot kívánt a város állítani 1948-ban.

1914 és 1918 között, majd 1919-ben a Tanácsköztársaság idején 760 hősi halottat temettek el a szolnoki Kőrösi úti temetőben. Ugyancsak itt helyezték örök nyugalomra a kolera- és spanyolnátha járvány következtében elhunyt 200 orosz  hadifoglyot is. 1934-ben az olasz követség az itt eltemetett 64 olasz hadifogoly földi maradványait kihantoltatta és hazaszállította.

A Nagy Háború hőseinek 1923-ban készítettek emlékművet Rákóczifalván egy szolnoki kőfaragómesterrel. Egy műkőből készült 3, 5 méter magas oszlopon márványtáblát helyeztek el az elesett katonák nevével. Felette bronzból készült dombormű, amely egy elesett honvédet és egy ágyút ábrázol.