1914 és 1918 között, majd 1919-ben a Tanácsköztársaság idején 760 hősi halottat temettek el a szolnoki Kőrösi úti temetőben. Ugyancsak itt helyezték örök nyugalomra a kolera- és spanyolnátha járvány következtében elhunyt 200 orosz  hadifoglyot is. 1934-ben az olasz követség az itt eltemetett 64 olasz hadifogoly földi maradványait kihantoltatta és hazaszállította.

A temető ezen részének gondozásával a város és a helyi honvéd állomásparancsnokság egy külön személyt alkalmazott. A katonai és a civil megemlékezések helyszíne volt a sírkert.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A II. világháború idején folyamatosan kerültek a katonai temetőbe magyar és német halottak. A frontról sebesültszállító vonatokról a város vasútállomásán rakták le az időközben sérüléseikbe belehalt katonákat, valamint 1941 és 1944 között az elhunyt szovjet hadifoglyokat is, akiket a hadifogolyszerelvényekből raktak ki. A Szolnokon működő katonakórházakban is magas volt a halálozási arány. A hősi temetőben először 1944. június 2-án, a Szolnokt ért szövetséges bombázás után, került sor tömeges temetésre.

Magyarországon összesen 54 ezer német katona esett el. Hazánk második legnagyobb német katonatemetője a szolnoki. 1246 német katona, valamint 92 magyar hősi halott nyugszik.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A légitámadás a katonatemetőt sem kímélte. Ekkor pusztult el az I. világháborús orosz emlékmű, valamint az 1929-ben Martinelli Jenő szobrászművész által készített hét turulmadaras obeliszk.

(I. világháborús orosz hadifoglyok emlékműve - Archív felvétel)

A károkat a háború végén gyorsan helyreállították. A 16. Honvédkiegészítő Parancsnokság tevékenységének köszönhetően 1947 és 1948-ra a sírok felett műkő fejkövek álltak, rézötvözetből készített névtáblákkal a hősi halottak nevével, rangjával, születsésük és elhalálozásuk időpontjával. A magyar katonák személyi adatait többnyire sikerült megállapítani. A német katonák közül csak 112 halottat tudtak azonosítani. Az ismeretlenül eltemetettek legnagyobb része pedig tömegsírban nyugszik.

Az 1950-es évek végén a hősi halottak fejkövéről a réztáblákat eltuljadonították. A katonatemető nagyon elhanyagolt állapotban érte meg az ezredfordulót.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A Honvédelmi Minisztérium, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány kezdeményezésére 2006-ban Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata felújította a hősi temetőt. A felújítás alkalmából emléktáblát is elhelyeztek a Kőrösi úti katolikus temetőben.

Forrás:

Cseh Géza: A béke útjelzői = Jászkunság (1990.06.): 79-88.