Kossuth Lajos 1849 nyarán az alföldi megyék mozgósítására indult, hogy a cári haderő ellen sereget gyűjtsön. 1849. július 10-én érkezett meg Kunszentmártonba Vukovich Sebő miniszter társaságában és egy vadász zászlóalj fedezete mellett. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján döntötte el a település, hogy emléktáblát állít a történelmie semény tiszteletére. Egy évvel később avatták fel a vörösmárvány táblát 1903.

1849 tavaszán a város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A temetőben 1910-ben emelt kőkereszt fém korpusszal azon 30 szabadságharcos sírja felett felállított emlékmű, akik a Kunhegyesen működött tábori kórházban hunytak el 1849. február 14-e és július 4-e között.

Az egykori hadikórház falára 1998-ban került fel az emléktábla. A város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A 19. században több csárda is működött Kunhegyesen.

1999 októberében avatták fel Győrfi Sándor szobrászművész munkáját a Forrás és Madarasi út kereszteződésében. Az emlékhelyen a hősök neveit soroló fekete gránitkő látható. Az aradi vértanúk mellett az emlékmű külön szerkezeti részén 21 hősi halált halt karcagi nemzetőr és honvéd nevét is kőbe vésték.

A kopjafát, amelyet 1995-ben állítottak forradalmaink és nemzeti gyászaink emlékére. A tizenhárom honvédtiszt portréját ábrázoló domborművet Szerencsés Ilona adományozta szülőfalujának. Az emlékművet 1999-ben a Millenniumi park kialakítása után áthelyezték.