Kunhegyes

Hatházi gettó emléktábla (Kunhegyes)

280 zsidó lakost deportáltak 1944-ben a Kunhegyesi Járás településeiről. A Kunhegyesi vasútállomáson emléktáblát helyezett el 2024. június 16-án a Kunhegyesi, Abádszalóki és Tiszaderzsi Önkormányzat, valamint a Mazsihisz, a Raul Wallenberg Egyesület és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem a Holokauszt 80. évfordulójára emlékezve. A tábla állítását 21 magánszemély is támogatta.

Nemzeti összetartozás emléktábla (Kunhegyes)

1239-ben jöttek be a kunok, és ezen a helyen, Kolbázszék településen telepedtek le.

A nemzeti összetartozás és a kunok betelepülésének emlékére ünnepélyes keretek között avattak emléktáblát 2024. június 2-án Kunhegyes külterületén, a Nagy-Purgány-halmon felállított emlékműnél.

 

Kovács Mihály (1943-2023)

Kovács Mihály 1943. február 27-én született. Szülei kunhegyesiek voltak. Az általános iskolát Tiszaroffon végezte, majd pedig a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban érettségizett. Színjátszókörökben szerepelt, versekkel, prózákkal lépett fel a rendezvényeken.
Az érettségi után a KISZ Központi Művészegyüttes tagjaként irodalmi színpadokon szerepelt, majd visszaköltözött Kunhegyesre.

Zsinagóga (Kunhegyes)

Zsidó kereskedők már az 1800-as évek elejétől megfordultak a településen. Valós letelepedésük és a hitközség alapjainak megteremtése 1848 után kezdődött. Az 1880-as népszámláláskor 162 zsidót írtak össze. A kunhegyesi orthodox hitközség a karcagi anyahitközség alá tartozott. A hitközség 1871 őszén alakult meg. A legtöbben 1920-ban éltek Kunhegyesen, amikor a hitközségnek 356 tagja volt. 1941-ben 224 izraelita vallású élt a településen.

Batáné Máté Mária

1945-ben született, édesapja szíjgyártó, édesanyja varrónő volt. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumba járt.
1963 óta volt könyvtáros, először Kunhegyesen, majd 1965-2004-ig a törökszentmiklósi könyvtárban. Munka mellett, levelező tagozaton végezte el az ELTE könyvtár-történelem szakát. 1993-tól 2002-ig a városi könyvtár igazgatója is volt. Nevéhez fűződik a Helyismereti Füzetek, valamint Az idők rianása című, dr. Fehér Imre által szerkesztett Szélpál Árpád emlékkönyv kiadása is.
A Pro Bibliotheca Alapítvány megálmodója, létrehozója és legfőbb mentora volt.
Tartalomátvétel