1934. december 6-án, Horthy Miklós kormányzó neve napján avatta fel a Karcagi Levente Egyesület világháborús emlékművét a Hősök Ligetében. A karcagi hősi halottak emléke előtt tisztelegve az 1920-as évek második felében 555 fát ültettek a város határában. Az 1930-as évek elejére megerősödött ligetben többször tartottak megemlékezéseket. Ezért eshetett a leventék választástása is a Hősök Ligetére.
Kenderes-Bánhalma határában az egykori Kakat-ér medre felett 1723-ban háromnyílású, kb. 12 méter nyílású nagy boltozatú kőhidat emelt a kamarai mérnök, Fortunato di Prati. A 18. században a Kakat még igen komoly természeti akadályt jelentett az utazók számára. Az újjáépített Sóút egyik fontos átkelőhelye volt Bánhalma. A Rákóczi-szabadságharc leverlése után 1736-ban az itt élő emberek állítottak emlékoszlopot a híd egyik oldalán.
Tiszabura és Abádszalók közötti határban emelték a több száz méteres Mirhó-gátat 1787-ben. A gát építésének 200. évfordulójára emelt kompozíció Györfi Sándor szobrászművész alkotása.
A rendszerváltozás után, 1991-ben emeltek kopjafát a 2. világháború tiszaburai áldozatai emlékére. Az emlékműn kapott helyett két márványtábla, amelyeken a hősök neve olvasható.