A császári és királyi 68. Jászkun Gyalogezredet az 1859. december 27-én megjelent haderőreform keretén belül alakították meg. A hadkiegészítési körzete idővel javarészt az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területe lett, ettől a dátumtól tekinthető Szolnok város háziezredének. Az ezred 15. és 16. százada a hadkiegészítő kerület székhelyén, Szolnokon állomásozott: 1860-tól a régi vár területén, majd 1894-től az újonnan épült, vasúthoz közeli laktanyában.

A Szent Imre Kultúrotthon vagy Cserkészház a 20. században épült az egykori ferences kisgimnáziummal harmonizáló neoklasszicista stílusban.A Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltárban található építési iratok szerint készült hozzá egy, a templom- éskolostorépülettel összhangbanlevő neobarokk terv is.

A szolnoki főposta épülete mellett található egy szecessziós épület. A házat Meggyesi József építette bérházként 1912-ben. Építési engedélyét 1912.március 19-én kérelmezte a főépületet és azzal együtt egy hátsó udvari toldaléképületre is.Ez utóbbi a tervrajzszerint egy fatornácos ház volt. Két szoba, kamra és előszoba mellett még két konyha csatlakozott hozzá.

"Az elegáns eszpresszó közönsége elcsendesedik. A zongora melletti kis dobogóról jól ismert arc tekint a közönségre. A zongora megszólal és felhangzik Jacques Prévert egyik világhírű irodalmi sanzonja." Ez a kép 1963. szeptember 12-étől vált valósággá Szolnokon. Onnantól kezdve minden csütörtökön délután mellett fővárosi és helybeli színészek tolmácsolásában a kortárs magyar és külföldi irodalom gyöngyszemeit, verset, prózát, zenei kísérettel és anélkül hallgathatott a közönség.

A villát 1908-ban tervezte Komor Marcell és Jakab Dezső pesti műépítészek. A 20. század elején szecessziós stílusban épült ház, egykor Balogh Gyula földbirtokos rezidenciája volt. A II. világháború után a Hazafias Népfront székháza lett 1988-ig.