A Tiszát a főutcával összekötő egykori széles keresztutca nevét a hajómalmok egykori gazdáiról kapta, akik itt építették fel házaikat. A Molnár utca szabadságharc kori képét már csak e lakóház melletti, klasszicista stílusban épült, timpanonnal ellátott, kúriaszerű, földszintes épületet idézi. 

Az egy évszázada felgyorsult kapitalista fejlődés megváltoztatta a Molnár utca képét. A régi, bogárhátú házak helyett nagyobb, eklektikus stílusban emelt lakóházak és középületek eltüntették az utca kisvárosi képét. Amikor pedig a református egyház egykori telkén megépült a Nemzeti Szálló villannyal világított modem épülete, előtte az utcán is világító elektromos lámpákkal, a Molnár utcából a város korzója lett. Ünnepnapokon, vasárnap, de sokszor esténként is itt találkozott a város fiatalsága. A Szolnok legszebb utcájává fejlődött Molnár utca nevét aztán megváltoztatta a városi képviselőtestület.

 

Szapáry Gyula grófnak, a Tisza- szabályozás egyik irányítójának, tevékeny része volt abban is, hogy Szolnok 1876-ban újra megyeszékhely lett. Érdemeit ismerték el azzal, hogy a város legszebb utcája a Szapáry utca nevet kapta. Az utca új arculatát tovább színezték a 900-as évek elején, szecessziós stílusban készült újabb épületek, közte a Balogh Gyula földbirtokos által emeltetett magas földszintes lakóház, amely jó példája a magyar szecessziónak, a népi gyökerekből átvett forma- és díszítőelemek használatának. Az 1-3-1 ablakosztással tagolt épület főhomlokzatát két oromzatos falsík és közte az épület homloksíkján belüli díszes vasráccsal ellátott, nyitott erkély teszi hangsúlyosabbá. Az oromzatos falsíkok felső orommezőit a tető alatt végigfutó ívsoros párkányok, valamint az általuk közrefogott ablakok színes majolika díszíti. A falsíkok oromzata csapott nyeregtetővel mélyül a magas manzardtetőzetbe. 

Az épület bal oldalán asszimetrikusan elhelyezkedő szárazbejárat díszlépcsőjét reprezentatív vasrács védi. A népművészetben kedvelt pávafarok díszítés művészi felhasználása méltó a figyelemre, hasonlóképpen a díszlépcsőt és a fogadócsamokot elválasztó üvegajtó vasrácsa is. 

A szárazbejárat és a díszlépcső megvilágítását szolgálja a vaskapu fölötti két ablak, amelyet alul színes mozaik hangsúlyoz. Ugyanilyen - népi díszítési elemeket felhasználó - mozaik látható a nyitott erkély három ablaka fölött is. Az elmúlt években a Szolnokterv szakemberei stílusosan felújították és korszerűsítették ezt a műemléki védelmet igénylő házat. Történelmi, irodalmi események is kötődnek az épülethez.

Az 1930-40-es években dr. Breuer László ügyvéd lakott itt, a pincében pedig Grósinger Miklós gabonakereskedő raktára volt. 1944.március 19-én a Gestapo lefoglalta, itt rendezte be a városi irodáját. A háború után Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, majd 1970-ben Hazafias Népfront székháza lett. Napjainkban a Társadalmi Egyesületek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetsége működik az épületben.