(nagybossányi és nagyugróczi, nemes, báró és gróf.)
A Divék nemzetségből származik s IV. Bélától nyert Bossány földjére adományt. Ma már csak a nemesi ág él. Hevesben mint a Nyáry család leszármazottja szerepelt a XVII. század második felétől kezdve, midőn Bossányi László nőül vette Nyáry Krisztinát. 1675. évben Szentjakabon, 1699. évben Gyöngyösön, Sáron, Patán, Tarjánban, Verpeléten, Eörsön, Pásztón, Ugrán, Szentjakabon, Visontán, Taron, Detken, Vámosgyörkön volt birtokos. Báró Bossányi Gábor ezredes 1737. évben zálogba adta pásztói birtokát Csordás Pálnak, 1747.

A nemességet Mária Terézia 1762. évi jul. 26-án adományozta a családnak.
A czímerlevél kihirdettetett Belső Szolnokmegyében, s azon megye bizonyítványával igazolta magát 1793. évben János fegyverneki lakos (1793. év 539. sz. 609. jkl.), kinek leszármazása a következő:

(borhi.)
Czímeres nemeslevelet Lipót királytól 1693. évi november 4-én nyertek Borhy András, neje Kovács Anna, veje Mészáros másk. Borhy János, ennek neje Borhy Erzsébet, fivérei György és Imre s ennek neje Tóth Ilona, fiuk Ferencz. Kihirdettetett Hevesmegyében 1693. évben. A harmadik testvér Bory Imre néven szerepel az eredeti nemeslevélben
(1694. év 254. jkl.)
A családnak már előbb is nemesnek kellett lennie, mert Borhy Pál 1578. évben már nemes emberként tünt fel Egerben.
(Hevesvárm. monogr. II. 352.)
Borhy Imre 1691. évben rendes birája volt Gyöngyös városának.

gróf (karancsberényi). Nagy Iván munkájából eléggé ismert család, melynek emlékezete 1205. évig vihető vissza. 1274. évben IV. Lászlótól nemesség megerősitést, 1431. évben czímeres levelet nyert. Tamás, neje, gróf Haller Jozefa révén a XVIII. század második felében birtokos Fegyverneken, Gyöngyösön.
(1773. év pp. 1022. sz. 1780. év pp. 2170. A. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(galánthai). A szendrői Török család jussán a XIX. század elején birtokos volt Fegyverneken, Szentivánon, Rozsnokpusztán, Kőteleken, Nagyberek pusztán. Török Klárának férje Balogh János, leányuk pedig Klára.
(1806. év pp. 3358. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.