1699. évben Gyöngyösön, Taron, Patán, Verpeléten, Tarjánban, Visontán, Szajlán, Detken, Domoszlón, Karácsondon, Fegyverneken, Pélyen, Örsön, Kürüben, Gyandán, Abádon, Tarnóczán volt birtokos.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
(gúthi)
Genealogusaink ezen történelmi nevezetességű, a XVI. század derekán kihalt családot a Guthkeled nembeli Guthy családból származtatják.
Eme nemzetség czimerének motivumait látjuk Guthy Gáspár fia gúthi Országh Mihály nádor (+ 1482.) pecsétjeiben.
(N. J. VIII. 282. Siebm. 467. Nyitram. monogr. 699.)
A Guthyak már 1403. évben szerepelnek megyénk történelmében. Ezen évben kaptak ugyanis Zsigmond királytól adománylevelet Gúthi Pál és Boldizsár a hütlen Zalowk Domokos fiai István és László Zalowk (Szalók) és Thyza Zalowk (Tiszaszalók)[Abádszalók] possessióira.
(O. L. N. r. a.
A XVII. század végén Halasról költözött megyénkbe Balázs fia György fia György gyöngyösi lakos s Pestmegye bizonyitványával 1695. évben igazolta nemességét.
(1695. év 50. sz. 328. jkl.)
Családfája:
(szamosújvári)
Nemeslevelet 1753. évi júl. 30-án Novák Kristóf, neje Kristóff Mária, Jakab és neje Ötves Anna, Márton és neje Fodor Ilona, Manó és neje Dániel Anna szamosújvári kereskedők nyertek a következő czímerrel:
Vörössel és kékkel vágott pajzs, felül arany keresztre akasztott ezüst mérleg, alul hármas zöld halom felett csőrében zöld leveles galyat tartó fehér galamb; sisakdisz: a pajzsbeli galamb; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
(E. K. K. X. 266.)
Az erdélyi kormányszéktől Márton a szamosújvári előnével nemességi bizonyitványt nyert 1753.
(marsófalvi)
Már a XIV. században feltünt trencsénmegyei család, mely Nyáry jusson lett birtokossá e megyében Verpeléten, Hevesen, Pélyen, Kőteleken, Kürüben, Átányon, Sirokban, Szent Ivánon, Fegyverneken.
Marsovszky Gábor nógrádi esküdt ugyanis nőül vette Rakovszky Magdolnát, R. Menyhért és regőczi Huszár Klára - Huszár Imre és Nyáry Mária leánya - leányát.
(1778. év pp. 2096. sz. 1783. év pp. 2306. sz. 1815. év pp. 3395.