Kőtelek

Szeleczky

(szeleczi és boczonádi nemes és báró)
Első ismert őse csarnovai Wajszko Mátyás a XV. század elején a bodrogmegyei Vajszka községből a zólyommegyei Szeleczre költözött, ott birtokokat szerzett s azokra Hunyadi Jánostól megerősitő levelet is nyert.
Egyik későbbi utóda Tamás 1560-ban királyi megerősités mellett nádori donatióval nemesi udvartelket kapott Szeleczen s felvette a Szeleczky nevet.
(N. J. X. 577. Gömörm. monogr. 657. Siebm. 624.)
1727. okt. 22. Márton nejével Sokoray Erzsébet-Magdolnával bárói rangot nyert.
(K. K. XXXVI.

Sághy

(dormándházi nemes és báró)
Törzsökös hevesi család, melynek nemesi ága ma is él és birtokos Dormándon, honnan előnevét vette.
(1764. év 6. sz.)
A czímeres nemeslevelet, mely Sághy Pál dormándi lakos tulajdonában van, 1694. évi június 6-án a török háborúkban vitézkedett s több izben fogságot is szenvedett S.

Marsovszky

(marsófalvi)
Már a XIV. században feltünt trencsénmegyei család, mely Nyáry jusson lett birtokossá e megyében Verpeléten, Hevesen, Pélyen, Kőteleken, Kürüben, Átányon, Sirokban, Szent Ivánon, Fegyverneken.
Marsovszky Gábor nógrádi esküdt ugyanis nőül vette Rakovszky Magdolnát, R. Menyhért és regőczi Huszár Klára - Huszár Imre és Nyáry Mária leánya - leányát.
(1778. év pp. 2096. sz. 1783. év pp. 2306. sz. 1815. év pp. 3395.

Kóczián

Trencsénmegyéből ered, 1652. évben nyert czímerlevelet, mely feltalálható a m. kir. orsz. levéltárban.
(Htt. Nob. Trencsén.)
Adataink szerint Miklós és Marsovszky Éva fia volt I. György, a ki 1698-ban Pestmegyébe költözött; ettől származtak I. Pál és I. Ferencz kaminczai lakos.
I. Pál fia volt I. Antal miskolczi kántor, ennek Czakó Magdolnával való házasságából származtak: 1. II. Antal kőteleki lakos; 2. II. Pál; 3. Károly; 4. Ferencz- Mihály (sz. 1796.) gyöngyösi kántor, ettől és Bóta Luczától született Alajos (1824. Tiszanána), második nejétől, Pecze Juliától, Istv. János Ferencz (sz.

Gosztony

(kövesszarvi és gosztonyi, illetőleg gosztonyi és krencsi)
Vasmegyei eredetü régi előkelő család. Ismert első őse gyanánt a genealogusok azon Miklóst tekintik, a kit Miklós és Mihály nevü fiaival, Máté és Fülöp nevü testvéreivel együtt V. László király a nemesek sorába vett fel s Kövesszarvat adományozta nekik. A család azonban, mint az oklevél megjegyzi, már előbb is nemes, vagyis várjobbágy volt s csupán rágalom folytán jutott a várőrök sorába.
(Fejér: Cod. Dipl. IV. III. 525.)
I. Mátyástól 1467. évi ápr. 24-én Kövesszarvi másk.

Tartalomátvétel