báró
Gl. Ditrich Henrik tábornok, neje Höllingen Janka részére 1698. okt. 1-én adott indigenatusi kiváltságlevél kihirdettetett 1699. évben.
(1699. év 440. jkl.)
Poroszlón, Hevesen, Császon, Pélyen, Kőteleken, Erdőkövesden, Átányon volt birtokos.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(csernai)
A trencsénmegyei Cserna községben birt földesuri joggal, innen az előneve is. 1793. évben György fia András és fiai József és András kőteleki lakosok, 1809. évben pedig Pál gyöngyösi lakos kihirdettetnek.
(1793. év 161. jkl. 1809. év 61. B. sz. 167. jkl.)
Ez utóbbi leszármazása:

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(nagybossányi és nagyugróczi, nemes, báró és gróf.)
A Divék nemzetségből származik s IV. Bélától nyert Bossány földjére adományt. Ma már csak a nemesi ág él. Hevesben mint a Nyáry család leszármazottja szerepelt a XVII. század második felétől kezdve, midőn Bossányi László nőül vette Nyáry Krisztinát. 1675. évben Szentjakabon, 1699. évben Gyöngyösön, Sáron, Patán, Tarjánban, Verpeléten, Eörsön, Pásztón, Ugrán, Szentjakabon, Visontán, Taron, Detken, Vámosgyörkön volt birtokos. Báró Bossányi Gábor ezredes 1737. évben zálogba adta pásztói birtokát Csordás Pálnak, 1747.

A XVII. század közepén Kürün és Kőteleken birtokos.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(nagybessenyői). A Szalók nemből való ősi birtokos családja vármegyénknek, mely nevét Bessenyő (ma Besenyőtelek) helységétől vette. Alapitója Márkus 1322-ben már birtokos volt Bessenyön. Fiai László, Miklós és Imre. V. László királytól Mihály 1452-ben czímerlevelet, Mátyás királytól pedig 1461-ben Therpesi Péter fia Miklós magszakadása folytán ennek terpesi és széki birtokára adományt nyert.
(1764. év pp. 768. sz.)
1576-ban szerepelnek B.