Az utcasorban álló kúriát a 19. század második felében építette a Rónay család. Radnay Béla főjegyző az 1930-as években Schwarz Jakab nagykereskedőnek adta el az épületet. Az államosítást követően a DÉFOSZ irodáit helyezték el az épületben. 1960 óta pedig a település bölcsődéjének ad otthont az egykori kúria.

A Küry család a 19 és 20. század fordulóján építette utcasorban álló kúriáját (Fő út 10.) Jászkiséren. A rezidencia később Bélik Gusztáv őrnagy tulajdonába került, aki dr. Küry Andor főmérnök egyik lányát, Margitot vette feleségül. A kúriát ezért a helybeliek "őrnagyházként" emlegetik. Az államosítás után az épületben pártházat rendeztek be. A rendszerváltozást követően is irodaházként hasznosítja az épületet az önkormányzat.

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. köt. Budapest, 2005.

A 19. század elején a zendrei és gereandai Hegedűs család még csak bérelt földekkel rendelkezett a település környékén. A jászkisér-szellőháti kúriát dr. Hegedűs Kálmán építtette 1883 után. A historizáló stílusú rezidencia ugyanis nem szerepel a III. katonai felmérésen. Az államosítást követően 1952-ben a Hegedűsmajort a Pusztakürti, majd az összevonások után a Szellőháti, utóbb a Jászsági Állami Gazdaság kezelésébe került.

A kúriát frivaldi Friedvalszky Ferenc (1878-1945) polgármester emeltette az 1890-es években. Az Ady Enre út 23. szám alatt álló kertes villában lakott 1927 és 1936 között, majd 1946-tól haláláig veje, Pászthóy Artúr (1889-1950) ezredes, a magyar királyi testőrség utolsó gyalogos parancsnoka. Az államosítás után lakásokat alakított ki az épületben a városi tanács.

A nemes aranyosmaróti és románfalvi Farkas család a 18. század közepe táján költözött Jászberénybe. A kúriát Farkas János főbíró-polgármester emeltette az 1850-es években. A romantikus stílusú rezidenciát 1870-es években a nemes Koller család vásárolta meg, miután Farkas János Debrecenbe költözött. 1913 őszén a Koller család vendége volt Ady Endre (1877-1919).