2000. évi tiszai árvíz idején került sor Tiszasasnál Közép-Európa legnagyobb buzgárjának megfékezésére. Egy évvel a nagy árvíz után, a Millenniumi ünnepségsorozat keretében egy emlékparkot hoztak létre, ahol 2001. április 27-én avatták fel a 2000-es árvíz emlékművét. A díszkút közepén a buzgárt megfékező monumentális védművet ábrázoló kompozíció látható.

A község református temploma 1789-ben épült. A késő barokk stílusban emelt templomépület egyhajós, egyenes záródású. A homlokzat előtti galéria torony kettős lizénákkal tagolt. A hajó falai erős támpillérekkel tagoltak, az ablakok íves záródásúak.

A településen 1944. október 9-én hallgattak el a fegyverek. 1991-ben készült el a 2. világháborúban elesett hősök emlékére emelt emlékmű az áldozatok nevével.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

A centenárium emlékére állította a község a zászlórúddal ellátott, festett díszítésű kőobeliszket.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

(martonosi)
Vármegyénk régi kihalt családja, 1384. évben László főasztalnok, 1460. évben egy másik László marsall Mátyás király udvarában. 1472. évben szerepelnek néhai Demeter fiai János és Péter, továbbá néhai László leányai Hedvig, Júlia és Fruzsina s tiltakoznak a váczi káptalan előtt abonyi, paladicsi, tószegi, vezsenyi, bekenyei, sasi, kürti, kerekegyházi stb. javaiknak Soldos András és Kinizsi Pál által való elfoglalása miatt.
(O. L. N. r. a. 481. : 9. DL. 17360.)
Midőn a család utolsó férfitagjai, András és János, a XVI. század közepén elhaltak, Hegyesbor, Szurdokpüspöki stb.