100 éve született Romhányi József író, költő, szövegíró, műfordító. Évfordulójára számos fórumon megemlékeztek: a hírlapok és bulvárlapok, a könyvkiadók oldalain, számos blogbejegyzésben és honlapon

„A rímhányó Romhányiként emlegetett zseni pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy meseszereplők szájába adta, s bármily könyörtelen véleménnyel is bírt rólunk, nevettünk briliáns humorán.” – Így igaz. Romhányi igazi nyelvi leleménnyel, játékossággal megfogalmazott szavai gyakran nagyon mély, örökérvényű igazságokat fogalmaztak meg, s tártak/tárnak görbe tükröt a magyar mindennapoknak.

Életútjáról röviden a https://mivanma.reblog.hu/romhanyi bejegyzése alapján

Nagytétényben született 1921. március 8-án. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. A Zeneakadémián tanult brácsázni, majd egy baleset következtében eltörött az ujja, így végül opera szakon végzett.

A II. világháború alatt hadifogságba került.

"A fogságom idején, elsősorban zenész lettem. A Cseh Filharmonikusok néhány katonaként fogságba esett tagjával lágerzenekart alapítottunk, mellyel rendszeresen fel is léptünk. Zenészként különböző kiváltságokat élveztünk, például gyakran osztottak be konyhai szolgálatra".

„Körülöttem füstös üstök:
készül a früstük!
Izmaim már merevek,
úgy kavarok-keverek.
És sűrű cseppet izzadok, hogy hízzatok!”

(Ifjonci versek: Amikor szakács voltam a fogságban).

Huszonöt évesen tért haza. Próbált megélni valahogy, verseit adta el különféle újságoknak, közben újakat is írt. Fordulópont azt volt, amikor Várkonyi Zoltán, volt diáktársa beszervezi egy akkori divatos ún. haknibrigádba. Az ő segítségével kezdett el tehát országjárásba kezd mint konferanszié, költeményeivel – óriási sikerrel. A sok borzalom után, amit az emberek átéltek a háborúban, vágytak egy kis szórakozásra. Televízió híján pedig színházakban, szórakozóhelyek pódiumain állandóan vidám műsor volt terítéken és a közönség szórakozhatott.

Fellépéseinek köszönhetően Romhányi egyre népszerűbb lett, a magyar szórakoztató ipar egyik ismertebb alakjának számított.

A költők többnyire rossz versmondók, ő mégis utolérhetetlenül szavalt verseket. Kivételes zenei adottságaival pontosan tudta elválasztani a vers zenei és prózai elemeit. Amit mondott, úgy hangzott, mintha akkor találta volna ki, egy-egy fontos rím kimondásakor szinte ő is örült az ily módon formai alátámasztást nyert tartalmi igazságnak. Fellépései alkalmával rendszerint tomboló siker jutalmazta a minden apró részletében megtervezett produkciót.

A hatvanas években búcsút mondott a színpadnak. Ha néha vállalt is egy-egy fellépést, akkor sem konferált, már csak saját műveit adta elő.

Bravúros verselési technikával szó- és rímjátékok ezreivel tűzdelte tele műveit, amiért országszerte rábiggyesztették a Rímhányó jelzőt. (Ránki György zeneszerző nevezte így először). Játékos állatversei máig sokat idézett kedvencei a rádió és tv szórakoztató adásainak

Ezeket a verseket halála után Szamárfül néven adták ki. A kacagtató-ironikus költeményekben saját emberi gyengeségeinkre is ráismerhetünk.

A kötet verseit meghallgathatjuk az alábbi linken: https://youtu.be/DlAz1PLnyzs

Másrészt igazán híressé és méltán népszerűvé az animációs filmek tették, ő írta a szövegét olyan közkedvelt rajzfilmsorozatoknak, mint A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó), a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege, melyek jobbak az amerikai eredetinél. Parádés párbeszédeit máig emlegeti a közönség..

A sorozatokon túl részt vett egész estés rajzfilmek, így a Nepp József rendezte Hófehér és a Dargay Attila rajzolta Lúdas Matyi és a Szaffi elkészítésében is, sikerük nem kis részben

Több komolyzenei műnek, így Sugár Rezső: Hunyady c. oratóriumának (1953.), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960.) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963.) c. operájának szövegírója volt.

Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák

Macskák https://www.zeneszoveg.hu/romhanyi-jozsef/37281/macskak-musical/1248/dalszovegek.html

Ő írta minden idők egyik legnagyobb slágerének szövegét is. A Két vallomás című filmben hangzott el a Párizsban szép a nyár című szám. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.

Befolyásos barátai is már csak a halálos ágya mellett döbbentek rá arra, hogy ő azokat a díjakat, kitüntetéseket sem kapta meg, amelyek a szórakoztatás hozzá képest névtelen iparosainak is kijártak. Kárpótlásképpen sebtében odaítélt Érdemes Művész-díjat már nem tudta átvenni, de legalább tudomást szerzett róla, épp úgy, mint a – mások által reménytelen fordítói feladatnak minősített, és épp ezért hozzá került Macskák sikeréről. 62 éves korában, 1983. május 7-én Budapesten meghalt.