Kunhegyesen 1867 és 1951 között 53 különböző engedélyezett és nyilvántartott kör és egyesület működött, melyek rendezvényeikkel emelték a település kulturális életének színvonalát és legtöbbjükben könyvtárak is működtek, valamint az iskolák is rendelkeztek néhány száz kötettel.
A II. világháború után 13 olvasókör könyvtára működött, összesen 4177 db. könyvvel.

Községi Népkönyvtár (1954-1960)

1954. augusztus 15-én adták át a községi népkönyvtárat, mely a község főterén, a régi OTP és a volt ABC áruház közötti üzlethelyiségben kapott helyet.
A könyvtár egyetlen teremből állt (25 m2), amelyben zárt szekrényekben helyezték el a könyveket, a kötetszám 1070 db. volt.

Járási Könyvtár (1960-1965)

1960-tól megváltozott a Kunhegyesi Községi Könyvtár funkciója, járási feladatokkal bízták meg. A könyvtár feladata lett a járáshoz tartozó települések (Kenderes, Bánhalma, Kunmadaras, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora) könyvtárainak módszertani és szakmai irányítása.
1961-ben a könyvtár az Ady Endre út 2. szám alatti épületbe költözött, ahol jelenleg is működik.
1965-ig hat fiókkönyvtár működött, kettő tanyai központokban, négy pedig a község területén.

Újra községi könyvtár 1966-1980

1965-ben Kunhegyes elveszítette járási rangját és a könyvtár ismét községi, majd 1970-től nagyközségi könyvtárként működött
1978-ban ideiglenes épületbe költözött a könyvtár az épület felújítása miatt.

Felújított épületben 1981-1989

1977-ben az Országos Műemléki Felügyelőség „műemlék jellegű épületté” nyilvánította a könyvtár épületét.
1981. május 22-én került sor az ország egyik legszebb, egyedi berendezésű könyvtárának ünnepélyes átadására. A könyvtár alapterülete 389 nm-re nőtt, a hagyományos szolgáltatások bővültek. A boltíves pincehelyiséget szabadidős klubbá kialakítva sokféle rendezvény, kiállítás, vetélkedő lebonyolítására, művelődő kisközösségek létrehozására nyílt lehetőség.
A könyvtár átadásával egyidőben megkezdődött a helyismereti anyagok gyűjtése és a katalógus építése.

1986-ban ünnepelte Kunhegyes fennállásának 700. évfordulóját. Az ünnepségsorozaton belül került sor Dr. Zsigmond Ferenc (1883-1949) kunhegyesi születésű irodalomtörténész professzor mellszobrának avatására, mely Papi Lajos kisújszállási szobrászművész alkotása.

Ismét városi rangban (1989- )

1989-ben Kunhegyes ismét városi rangra emelkedett, a könyvtár neve Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár lett.
1995. augusztus 23-án került sor Szegő Gábor kunhegyesi születésű világhírű matematikus mellszobrának avatására (Győrfi Lajos alkotása), amely Zsigmond Ferenc mellszobrával párhuzamosan kapott helyet a könyvtár előtti téren.
1995-ben már csak két fiókkönyvtár működik a város területén (2010-ig).
Szolgáltatásaink számítógép-, és internet-használattal bővültek, kezdők részére tanfolyamokat tartottunk.
2005. július 1-től Kunhegyes Város Önkormányzata a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtárat és
az Ilosvai Varga István Művelődési Központot közös igazgatás alá vonta Kunhegyes Városi
Könyvtár és Közművelődési Intézmény néven, melyen belül a könyvtár tagintézményként
megtartotta elnevezését.

2008. július 1-től a Kunhegyes Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény a városi közművelődési feladatokat a Kunhegyesi Mikro-térségi Közművelődési Intézményi Társulás keretén belül látja el..
A Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár ennek következtében, mint Könyvtári Szolgáltató Rendszer 6 településnek nyújt könyvtári szolgáltatást a települések önkormányzatainak együttműködési megállapodásai szerint (Nagyiván, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaroff, Tiszaszentimre és Tomajmonostora).

A Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár kiemelt rendezvényei:
Hagyományápolás, népszokások felelevenítése: Téltemetés, Pünkösdi királynéjárás Márton napi libaságok, Halloween, Kiemelt könyvtári rendezvények: Óvodások hete, Kisiskolások hete, Ünnepi Könyvhét, Népmese Napja, Országos Könyvtári Napok, Gyermekkönyvhét.