Pókász Endre Jászapátin született. Rokonságban állt családja Kosztolányi Dezsővel. Édesapja, idősebb
Pókász Endre (1912-1950) Jászapáti megbecsült művésztanára volt.
A magyar-történelem szakos tanár kezdetben Kunhegyesen a gimnáziumban tanított, 1983-ban költözött be Szolnokra családjával. A Pálfy János Műszer- és Vegyipari Szakközépiskola pedagógusa volt nyugdíjazásáig, egy ideig a tagintézmány vezetését is ellátta. Pedagógusként, szaktanárként sorra nevelte a történelmet kedvelő diákokat, és a tanítványaival való foglalkozás példaként tekinthető. Emellett a megyei pedagógiai intézetnél szaktanácsadóként tevékenykedett. Külön érdeme volt a határon túli gyerekek történelmi táborának megszervezésében.
Nyugdíjasként a Verseghy Gimnázium tanári karát erősítette.
Kiemelkedő szerepet töltött be a város kulturális életében. Szerkesztője volt a város történetét bemutató Szolnok könyvének 2010-ben.
Számos kitüntetésben is részesült tartalmas pályája során: Szolnok város pedagógiai díja (1995), Szolnokért emlékérem bronz fokozata (2010), Pro Talento Emlékérem (2011).
2020. augusztus 5-én hunyt el.
Forrás:
Jutalmuk a pedagógiai díj.
Új Néplap (1995.12.28.): 5.
Megjelent Szolnok könyve.
Új Néplap (2010.06.11.): 3.
A tehetséges dikákokért dolgoztak.
Új Néplap (2011.06.07.): 2.