Martfű

Szolga Ferenc (1950-2021)

Dr. Szolga Ferenc Budapesten született és tanult.

Kövér-feszület (Martfű)(1938)

1938-ban a martfűi nagybirtokos, Kövér János emelt kőkeresztet az eucharisztikus világkongresszus évében az oltáriszentség ünnepe tiszteletére Tiszaföldvár és Martfű között, a Vezseny felé vezető komplejárónál. 1953-ban politikai okok miatt ledöntötték. Kiss Ferenc helyi személy mentette meg a szobor darabjait Homokra az ottani templom kertjébe. 1983-ig feküdt a templomkertben. Akkor Tamási József atya új talapzattal újraállítatta 1985-ben.

2012-ben a feszület a martfűi római katolikus templom mellett került áthelyezésre.

Gulyás József (1917-1979)

Gulyás József 1917-ben született. 1934-ben Szolnokon érettségizett. 1942-ben végzett vegyészként a budapesti Tudományegyetemen. 1941-ben a Lardoline Kőolajipari Gyárban. 1949-ben az Albertfalvai Vegyigyár üzemvezető mérnöke lett. 1952-től a Rákospalotai Növényolajgyárban dolgozott. 1955 és 1963 között az Élelmezésügi Minisztérium Növényolajipari Igazgatóságának osztályvezetője volt. 1964-től a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat osztályvezetője, műszaki igazgatóhelyettese és 1971-től haláláig műszaki igazgatója volt.

Városháza (Martfű)

1994. augusztus 20-án tették le a martfűi új középület alapkövét, majd ősszel elkezdődtek a városháza alapozásának földmunkálatai is.

Kocsány Antalné Csiszár Piroska (1906-2004)

Csiszár Piroska Muraszombaton született 1906. október 24-én.
 
Piroska néni gazdag tartalmú pedagógusi munkája során sok „embert” nevelt, miközben sok diák számára nem éppen a legjobban szeretett matematika tantárgyat tanította. Büszke vagyok rá, hogy a tanítványa lehettem, s talán én is az emberré válók közé sorolhatom magam.
 
Kocsány Antalné - akkor még Csiszár Piroska – 1906-ban született. Mindkét szülője tanító volt, édesapja, Csiszár János egyúttal a helyi katolikus egyház kántora is.

Kenyeres Lajos domborműve (Martfű)

2018. március 3-án emlékünnepséget tartottak Kenyeres Lajos (1908-1957) tiszteletére a martfűi Szent Tamás-templomban. A vértanú plébános megtalálásának 60. évfordulója alkalmából domborművet avattak, melyet dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelt fel.

Forrás:

Erdélyi Sándor (1940-1986)

Erdélyi Sándor  a Martfűi Növényolajgyár főrmérnöke volt, majd a Növényolajipari és Moósszergyártó Vállalat Világbank Irodájának vezetője lett.

Vegyipari munkája mellett neves drámaíróként és publicistaként is ismert volt. Négy éven át tagja volt a Jászkunság című folyóiart szerkesztőbizottságának is.

1986-ban, 46. évesen hunyt el, hosszas betegség után.

Forrás:

Vasúttörténeti emléktábla (Martfű)

Pusztatenyő - Kunszentmárton vasútvonalszakasz átadásának 130. évfordulójára alkalmából  emléktáblát avattak 2015. május 15-én a megújult martfűi vasútállomáson. A jeles évforduló alkalmából elhelyezett emléktáblát dr. Papp Antal, Martfű város polgármestere és Vinczéné Balogh Magdolna leplezte le.

Forrás:

Joó Zsuzsa: Megy a gőzös = Új Néplap (2015. május 16.): 5.

Bazsó Ernőné (1941-2015)

1941-ben a felvidéki Tornócon született. A háborús események sodorták családját megyénkbe. Martfűn, Csépán, Kunszentmártonban lakott és tanult. 1964-ben szerzett diplomát az Egri Tanítóképző Főiskolán.
A fiatal biológia-földrajz-mezőgazdasági ismeretek tanára a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban állt először katedrára. Három év után szintén pedagógus férjével 1967-ben Jászboldogházára költöztek. 1985-ben miniszteri dicsérettel, majd 1996-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el több évtizedes munkáját.

Kovács József (1950-2013)

Kovács József néptáncpedagógus 1950. június 21-én született Hatvanban. Iskolát szülővárosban és Budapesten végezte. Egerben elvégzett egy "C kategóriás" néptáncoktató tanfolyamot, amelyet később több szakmai képzéssel egészített ki. 2002-ben, 52 évesen, diplomát szerzett a szombathelyi Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógusi szakán.
1973-1977 között Boldogon (Heves megye) tanított. Megházasodott, majd a fia születése után a család Szolnokra költözött.

Syndicate content
UMFT