rőfös- és divatáru keresk. * 1895. Kisújszállás. Segéd volt Bpesten, 1920-ban társas alapon nyitotta üzletét, 1926 óta egyéni cég. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba jutott. Temetkezési vállalata is van. A Keresk. egy. vál. tagja, az Izr. hitközs. pénztárosa. - Felesége: ''Blau Erzsébet''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. ref. el. isk. tanító özvegye, Varga Klára. Férje * 1864. Cegléd. Oklevelét 1884-ben Nagykőrösön szerezte. Tanított Jászkiséren és Kunhegyesen. 40 évi szolg. után 1924-ben vonult nyugalomba. 1925-ben. Az Önk. tűzoltó egy. parancsnoka, a Segélyző egy. megalapítója és könyvelője volt, a gazd. iskolát is vezette. - Leánya: Klára.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

özv., gyermekmenház vezető * 1883. Makó. Oklevelét 1921-ben Bpesten szerezte, azóta vezeti a helyi menházat. Férje ref. el. isk. tanító volt 1914-ben. Stefánia egy. s a Női szeretet szöv. tagja. Gyermekei: Elek (tanító), Ilona (tanító).

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. máv altiszt * 1888. Karcag. 1908-ban lépett a Máv szolgálatába, 1916-ban nevezték ki altisztté, 1922-ben vonult nyugalomba. 6 hold földjén gazdálkodik. - Felesége: ''Vágott Julianna''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

dr. ny. tszéki biró * 1887. Kunhegyes. A jogakadémiát Egerben végezte, ügyvédi vizsgát Bpesten tett 1913-ban. Működését a bpesti polg. tszéknél kezdte. A kunok történetének kutatásával foglalkozik, megjelent "Kunhegyes története" és "Nagykunsági brigadéros" c. műve. Előbbi munkájáért az Orsz. falu szöv. kitüntetésben részesítette. Megjelent "Nádor a magyar alkotmány terén" című közjogi munkája is.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

közs. szülésznő * 1872. Kunhegyes. Oklevelét 1893-ban Nagyváradon szerezte. 1893-tól magán, 1895 óta közs. szülésznő.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

malomtulajd. * 1890. Szárazberek. Felsőkeresk. érettségit tett Szatmárnémetiben, 1920 óta tulajdonosa az Erzsébet hengermalomnak. - Felesége: ''Vékony Julianna'', gyermekei: Erzsébet, Ilona, György.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

szikvízgyáros * 1889. Kiskunfélegyháza. Cipészipart tanult, 1906-ban szabadult fel. - A világháború alatt a 38. gy. e. kötelékében harcolt a szerb és orosz fronton. 1915-ben foglyul esett, 1921-ben került haza. 1925-ben alapította szikvízgyárát. - Felesége: ''Soós Julianna'', gyermekei: Julianna, Irén és Mihály

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

közs. szülésznő * 1889. Borossebes. Oklevelét 1914-ben Szegeden szerezte. Magánszülésznő volt Aradon 1 évig, Bpesten a Bakács-téri klinikán 13 1/2 évig. 1931 óta Kunhegyesen közs. szülésznő.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

kéményseprő m. * 1864. Vásárosnamény. 1881-ben szabadult fel, segéd volt 1889-ig, Mezőtúron és Túrkevén ü. v. 1916-tól u. itt, 1924 óta pedig Kunhegyesen önálló mester. Az Ipartest. és Kisbirt. kaszinó tagja. - Felesége: ''Novothny Erzsébet''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.