Kunhegyes

Szabó Sándor (1859-1913)

ref. lelkész özvegye ''Végh Sarolta''. Férje * 1859. Kunhegyes, a debreceni theológiát végezte, működését Kunhegyesen kezdte, 1889-ben jött Túrkevére, megh. 1913-ban. - Gyermekei: Margit (tanár), Béla (mérnök), Sarolta (Bán Istvánné) és Róza (tanító). Sándor fia az orosz fronton hősi halált halt.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kiss (T.) Sándor

földbirtokos és bérlő * 1879. Kunhegyes. Régi nemesi család sarja. 1932 óta van Túrkevén, 240 holdon gazdálkodik. - Felesége: ''Hochholzer Amália''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kerekes Antal

ny. cs. th. * 1886. Bácsbokod. 1911-ben lépett a csendőrség kötelékébe, 1927-ben tett altiszti vizsgát. Állomás helyei: Jászberény, Jászárokszállás, Besenyszög, Kőtelek, Törökszentmiklós, Szolnok, Mezőtúr, Kunhegyes, Dévaványa, Túrkeve. 1933-ban vonult nyugalomba. II. o. ez., bronz vit., háb. eml. érem, koronás érdemkereszt tulajd. - Felesége: ''Bruldik Mária'', gyermekei: Irén és Piri.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Elek Tibor (1884-1964)

dr. belügyminiszteri osztálytanácsos 1884. november 16-án született Szolnokon. Középiskoláit Szolnokon, egyet. tanulmányait Kolozsvárott végezte, doktorrá 1907-ben avatták.

1906-tól ügyvédj. Szolnokon; 1908-tól közig. gyak., tb. aljegyző, 1910-től kunhegyesi szolgabíró; 1912-től a belügyminisztériumban s. fogalmazó lett. Fokozatosan előlépve, 1928 óta miniszteri osztálytanácsos. A II. o. polgári hadiérdem k. tulajd.

1964-ben Budapesten hunyt el. Szolnokon helyezték örök nyugalomra.

Reisinger Arnold

géptechnikus, üzemtulajd. * 1889. Kunhegyes. A bpesti felsőipariskolát végezte 1908-ban. Nagyváradon lett 1911-ben önálló, másfélévig a helybeli Lábassy gépgyárban üzemvez. 1932 óta ujra önálló, üzeme traktor és motoralkatrészek gyártásával és javításával foglalkozik, cséplőgép garniturája is van. - A 302. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, háromszor sebesült. I. o. ez. vit., seb. érem és K. cs. k. tulajd. Ipartest. tag. Leányai: Aliz és Ibolya.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Jákó Balázs

dr. közs. orvos * 1888. Tiszabura. Oklevelét 1912-ben Bpesten szerezte, működött Sátoraljaújhelyen, Jászkiséren, Kunhegyesen, 1922 óta közs. orvos. - A 5. ulánus e. kötelékében szolgált az orosz fronton, ezüst és bronz SL, II. o. vöröskereszt díszjelvény tulajd. Az Orsz. orvosszövetség, a Magyar fogorvosok egyesületének tagja. - Leánya: Judith.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tóth Ferenc (1895-?)

férfidivatáru- és rőfös keresk. * 1895. Kunhegyes. 1909-ben szabadult fel, segéd volt Gyöngyösön és Kunhegyesen, 1926-tól Kunhegyesen, 1930 óta Tiszaroffon önálló. - A 68. és 13. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba esett. - Felesége: ''Kohn Ilona'', leánya: Pannika.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tóth Jenő Gábor

vegyeskereskedő * 1897. Tiszanána. Segéd volt Budapesten, Karcagon, Kunhegyesen, önálló 1934 óta. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az olasz fronton, megsebesült; bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Schwarcz Izidor

kocsmáros * 1880. Tiszabura. A szabóipart tanulta, segéd volt Bpesten és Kunhegyesen s u. itt volt önálló, kocsmáját 1905-ben nyitotta. 1927-ben szikvízgyárat alapított, teljesítő képessége óránként 80 üveg. 7 hold földön gazdálkodik. - Felesége: ''Schwarcz Julianna'', gyermekei: Ilonka és László.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bozsó Antal

vegyeskereskedő * 1899. Kunhegyes. 1934-ben nyitotta üzletét s amellett gazdálkodással is foglalkozik. - Felesége: ''Sári Ágnes'', gyermekei: Mária, Margit és Antal.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Syndicate content
UMFT