A kenderesi mellékvonali vasútállomás 1887-ben épült. A felvételi épület egy III osztályú váróteremmel és a toldaléképületben I-II. osztályú várótermekkel rendelkezett. Az épület emeletén volt az állomásfőnök lakása. A felvételi épület mellett áruraktár, őrház, sütőkemence, kút, gabonaszín, szénrakodó és marharakodó is állt.

(Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára)

Forrás:

Makra Endre (1911-1957) lakóházának falán emelt emléktáblát  a Horthy Miklós Emlékére Alapítvány az egykori csendőrtiszt halálának 60. évfordulóján. A mai Takarékszövetkezet helyén állt az a ház, ahonnan a rendőrség 1957. március 10-én elhurcolta.

Forrás:

Bodor Tamás: Emléktáblát avattunk Makra Endre tiszteletére = Kenderes Város Krónikája (2017.9.): 1.

1911-ben született Makra Endre. A Magyar Királyi Csendőrségnél szolgát. Gyors előmenete és kitüntetései mutatták, hogy szolgálatát jól látta el.

Fehérvári László 1943-ban született Kisújszálláson. Az általános és középiskolai tanulmánya után 1961-től a mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Technikum hallgatója lett. Mezőgazdasági gépész szaktechnikus oklevelét 1963-ban szerezte meg.

Józsa Pál tanító, iskolaigazgató. Tanított Törökszentmiklóson, Tiszaburán, Kenderesen. 1857-ben került Kisújszállásra. Rajzot tanított. Festett és irodalmi cikkeket is írt.

Forrás:

Józsa Pál (1848-1917) = Kisújszállás és Vidéke (1917.06.17.)

Kenderes-Bánhalma határában az egykori Kakat-ér medre felett 1723-ban háromnyílású, kb. 12 méter nyílású nagy boltozatú kőhidat emelt a kamarai mérnök, Fortunato di Prati. A 18. században a Kakat még igen komoly természeti akadályt jelentett az utazók számára. Az újjáépített Sóút egyik fontos átkelőhelye volt Bánhalma. A Rákóczi-szabadságharc leverlése után 1736-ban az itt élő emberek állítottak emlékoszlopot a híd egyik oldalán.

Kinczel Éva 1939-ben született Kenderesen. A helyi Nagyközségi Könyvtárban 1957 égén kezdett dolgozni. Az intézmény vezetője volt évtizedeken keresztül. 1972-ben Szocialista Kulturáért kitüntetéssel jutalmazták szakmai tevékenységét.