Z. Balázs szarvaskői várnagy I. Ferdinandtól 1553-ban Alattyánban, Burán nyer birtokrészeket. (O. L. Bécsi K. K. III. 116.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

A XVII. század elején Farmoson, Bodon, Alattyánban birtokos

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1636. évi febr. 1-én V. Mátyás, neje Gyöngyösi Ilona, fiai György és István, unokatestvére Péter, ennek neje Jászberényi Piroska kapták s Füleken tartott közgyülésében vármegyénk hirdette ki.
Ács, Fokorú Szászberek pusztákban volt valami birtokrésze.
Mátyás Százbereken lakott, György és István nevű fiai pedig, mint a táblán látható, már Jászalsószentgyörgyön laktak.

(tahvári és tarkeői)
Pestvármegye régi nevezetes birtokos családja, mely nevét Tahi pusztától vette.
Tahi másk. Talócz nevet viseltek már 1442-ben János auranai perjel és testvére Máté, Dalmáczia bánja, a kik Ulászló alatt a várnai csatában estek el.

(koloni)
A Subics név nem ismeretlen történelmünkben, igy nevezték II. Endre idején a Breberi grófokat, a Zrinyiek őseit.
(Dr. Wertner: Délszláv uralkodók. Salamon F.: Az első Zrinyiek.)
A koloni vagy nagykoloni Subich család eredetét nem ismerjük.
II. Mátyás 1609. évben Subych Tamásnak nemességmegerősitő és czímerújiutó levelet adott s ebben világosan kijelentette, hogy az ő ősei már régtől mint valóságos nemesek szerepeltek. Ezen Tamástól származott Pál, a ki 1652. évben nádori donatiót nyert a magtalanul elhunyt Verebélyi Mihály farmosi, bodi, alattyáni és szőllősi birtokaira.

II. Ferdinandtól 1626. évi máj. 20-án Simon István, neje Szabó Katalin, fiai István és János, végre Orosz János nyertek nemeslevelet, melyet 1628. évben Gömörmegye hirdetett ki s melynek megyénk levéltárában levő másolata szerint az adományozott czímer ez: Kék pajzsban zöld halmon 3 nyilat tartó oroszlán; sisakdisz: a pajzsalak növekvőn; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
(1629. év 1. sz.)
A nemeslevélben megnevezett Jánostól származott György, ettől János, a ki az 1724. évi investigatió idején György, János és István nevű fiaival együtt Alattyánban lakott.

Régi család, melynek történetét szakmunkákból eléggé ismerjük.
(N. I. X. 135. Csoma J.: Abaujm. nem. cs. 496.)
1444. évben László és Rudolf - Frank de Zempse fiai - birtokosok voltak Alattyánban.
(1816. év pp. 29. sz.)
Pál 1673. évben Pétervásáron birt s 1686. évben a Tököly felkelésben való részvétele miatt elvesztett javait, köztük Nene és Szanda pusztákat, Lipót király az ő testvéreinek Ardrásnak, Jánosnak, Péternek, Zsigmondnak és Lászlónak adományozta.
(Egri kápt. Pr. T. pag. 326.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai.

(recski és derecskei)
A családnak nevet adó Recsk helységnek már a XIV. század derekán birtokában voltak R. László fia Miklós comes, Marczel fia Farkas és Mihály fia András.
1427. évben R. Tamás - ki előzőleg már Utason, Sároson, Eperjesen és Dobfenéken is földesúr volt - és fiai Pál, Miklós és Tamás zálogba vették figei '''Csathó''' László fia Miklós péterfalvi és domaházi birtokrészeit.
Az emlitett Miklós 1447.

Honfiusitott család
Az 1697. évi márcz. 9-én Penz Kristóf egri kamarai prefektus, neje '''Kettner''' Mária Terézia, gyermekei Ferencz-József, János-Antal, Johanna-Erzsébet és Borbála-Terézia javára adományozott indigenatusi kiváltságlevél kihirdettetett 1698. évben.
Feltalálható Pestmegye levéltárában.
(1698. év 74. jkl.) 1698. évben János egerbaktai, jánoshidai, alattyáni, jenői [Tiszajenő?], pázmándi birtokos.
Czímer: K. K. XXIV. 256., 320.

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Czímeres nemeslevelet a Kalapáty családdal együtt III. Ferdinandtól 1656. évi jan. 20-án nyertek Ivanych János, neje Kalapáti Anna, fia Albert.
Kihirdettetett ugyanazon évben. Czímeréről a Kalapáty családnál van emlités téve.
(1656. év 2. sz.)
Nemességüket igazolták, illetőleg nemesi bizonyságlevelet nyertek: az 1724. évi investigatiókor János, György, Gergely s ennek fiai János és Tamás; 1801. évben Márton fia József szajoli lakos (1801. év 397. sz.); 1811. évben János és Kőházy Anna gyermekei János és György s ezek gyermekei (1808. év 395. jkl.); továbbá az 1776., 1817. és 1821.